Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

57. 1946. szeptember 20. [Nagy] Miniszterelnök: Javasolja az alábbi meghatározást: „hadifogolynak tekintendő az, akinek hozzátartozója számára az ellátási igény megállapíttatott, vagy ha hozzátartozója volna, az ellátási igényre jogosult volna." [Rácz] Pénzügyminiszter: Ez a meghatározás helyes. Viszont meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy a nyugatos hadifoglyok hozzátartozói itt fizetéseket kapjanak. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Ez a rendelet nem alkalmas hely erre a szabályozásra. [Nagy] Miniszterelnök: Ezt a kérdést majd külön kell szabályozni. [Rácz] Pénzügyminiszter: Másik észrevétele a 2. § 1. bekezdés f) pontjára

19 vonatkozik. Nincs elég pontosan meghatározva, hogy ki tekintendő létszámapasztó bizottsági tagnak. Ezt az eskü letételének időpontjától kell számítani. Tehát arra vonatkozik a rendelet, aki a rávonatkozó határozat kelte előtt az esküt letette. Dr. Balogh István [államtitkár]: Ez azért is jó, mert nem lehet akkor visszaélés. [Rajk] Belügyminiszter: A 3. § a)

20 pontja a következőket mondja: „ha hadifogságban lévő alkalmazottak megnyugtató bizonyíték nélkül bocsátattak el..." Ez nagyon tág megfogalmazás. A bevezetés előírja, hogy a szakminisztert a Miniszterelnökség csak az a), b) és i) pontoknál köteles megkérdezni, egyébként egyénileg jár el. Ez nem helyes. Itt maga a fogalmazás is homályos és pongyola. Javasolja, hogy úgy vegyék be a szövegbe ezt a részt, hogy „azokat a hadifoglyokat, akiket minden bizonyíték nélkül bocsátattak el..."

21 [Nagy] Miniszterelnök: Ez helyes. [Rajk] Belügyminiszter: A 4. § 4. bekezdése

22 éppen az előző hozzászólások alapján felesleges. [Nagy] Miniszterelnök: Ez elhagyható. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: A 4. § 3. pontja

23 akként lenne módosítandó, hogy a határozat megsemmisítését az alkalmazott, vagy pedig az illető B-lista bizottság elnöke is kérhesse. 19 A kiegészítő rendelet 2. § (1) bekezdésének f) pontja azok visszavételéről szólt, akik az 5000/1946. ME sz. rendelet értelmében a létszámcsökkentés végrehajtására alakított bizottság elnökévé, illetőleg tagjává jelölték ki, és elbocsátásuk a bizottságban való részvételükkel kapcsolatos eskü letétele után történt. 20 A kiegészítő rendelet 3. §-ának a) pontja azt mondta ki, hogy a miniszterelnök az illetékes miniszterrel egyetértve megsemmisíthette az olyan határozatot is, amely azon hadifogságban lévő alkalmazottal kapcsolatos, akinek a hivatali működése az ország demokratikus szellemű újjáalakítását tevőlegesen nem szolgálta, és minden bizonyíték nélkül történt az elbocsátása. 21 Lásd e jegyzőkönyv 14. és 20. jegyzetét. 22 A kiegészítő rendelet 4. §-ában már nem szerepel a (4) bekezdés, így annak szövegét nem ismerjük. 23 A kiegészítő rendelet 4. §-ának (3) bekezdése a következőket tartalmazza: , A határozat megsemmisítését az érdekelt alkalmazott, ha pedig az alkalmazott elháríthatatlan akadály következtében gátolva van, házastársa, egyenesági rokona, vagy testvére is kérheti. A kérelemben meg 1417