Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

54. 1946. szeptember 12. Jócsik Lajos áttelepítési kormánybiztos: Családtagokkal együtt 76 000 személyről van szó. [Nagy] Miniszterelnök: A vegyes bizottság ebben a kérdésben nem tudott megegyezni. A csehek már a döntőbíró kiküldését javasolták. Ez ellen mi tiltakoztunk, mert a semleges döntőbíró nem dönthet másképp, mint ahogy az egyezmény betűszerinti értelmezése azt előírja. A szóbeli megállapodást nem fogadhatja el. így jött létre azután az a mentő helyzet, hogy Gyöngyösi külügyminiszter és Clementis államtitkár is azt kérte, hogy a vegyes bizottságból 2-2 tag utazzék ki Párizsba, és ott folytatják a tanácskozásokat. Ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye ez a távirat.

2 Ebben kell a minisztertanácsnak állást foglalnia. Azt hiszi, csatlakozni kell a külügyminiszter azon javaslatához, hogy mai helyzetünkben fogadjuk el ezt a propozíciót, de azzal a kikötéssel, hogy a visszajelentkezéseknél mégse utasítsuk el azokat, akik kétségkívül be tudják bizonyítani, hogy nem írták alá a jelentkezési ívet, vagy akiknél üresen van az aláírás helye, vagy akik helyett mások írták alá a nevüket, és az illető nem ismeri el saját aláírásának, továbbá azokban az esetekben, melyek az áttelepítési kormánybiztos jelentései szerint igen sok helyen előfordulnak, hogy leitatták az embereket, és azok nem józan állapotban írták alá a jelentkezési íveket. Azonkívül abba semmi körülmények között sem mehetünk bele, hogy itt maradjanak azok, akik kitelepülésre jelentkeztek, viszont a csehek annyi magyart tehetnek át, amennyi magyarországi szlovák eredetileg kitelepülésre jelentkezett. Jócsik Lajos áttelepítési kormánybiztos: Ez a távirat és az új megállapodás egészen új helyzetet teremt, amely megoldhatóvá teszi az egész csehszlovákmagyar lakosságcsere-egyezményt. Éltek azzal a lehetőséggel, amit a véghatározat nyújt, hogy azok, akik elmenekültek Csehszlovákiából 1938. óta, ingóságaikért visszamehetnek. Erre összesen 17 000 ember jelentkezett; az összes ilyen kitelepült száma 41 000-re tehető, és ebben a számban a családfőknek a száma majdnem pontosan megegyezik azoknak a számával, akik ingóságaikért vissza akarnak menni Szlovákiába. Egy családból tudniillik csak egy személy mehet vissza az ott maradt dolgokért. Ez a tétel reálisnak tűnik, úgyhogy a Csehszlovákiából való kiutasítottak száma 41 000-rel csökkent ezáltal. Ezek szerint az egyezmény alapján létrejött 91 000-es kvóta a kitelepítés végrehajtása tekintetében felére fog csökkenni, tehát 41-50 000 emberről kellene gondoskodni, természetesen, ha a 8. § zsilipjeit le lehet zárni. Indítványozza, hogy az egyhónapos pótjelentkezésre vonatkozólag a pótegyezménybe bele A lakosságcsere-egyezmény több módosításra is lehetőséget biztosító IV. cikke értelmében a Magyarországon lakó szlovákok és csehek az egyezmény aláírásától számított 3 hónapon belül tartoztak nyilatkozni áttelepülési szándékukról. E határidő meghosszabbítására utalt a távirat 2. pontja. A Magyarországról áttelepülők számáról lásd az [57.] 140. sz. jegyzőkönyv 60. napirendi pontját. 2 Lásd az [50.] 133. sz. jegyzőkönyv 6. jegyzetét, valamint a jelen napirendi pont elejét. 1343