Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
53. 1946. szeptember 9. lehet téríteni. Annak idején a Hamburg-Berlin-Konstantinápoly út építésénél is voltak ilyen problémák, a magyar kormány azt kívánta, hogy Szegedet érintse az út és kívánságához mérten arrafelé építették az utat. Ezt most is meg lehetne csinálni. Ez stratégiai szempontból is közömbös, mert ma már a Duna bal partjáról is nyugodtan lehet a bécsi utat lőni. Tehát álláspontunk a következő: 1. feltétlenül visszautasítani a hídfő-kérdést, 2. vagy a hídfő területét minimumra csökkenteni, és jelentős kompenzáció követelése, és annak akikötése, hogy lehetőleg az utat ne érintse, 3. vagy ha érinti az utat, akkor nagyobb kompenzációt kell követelnünk. Ami a lakosságcserét illeti, egy látszólag merev elv van, de megmondhatják, hogy a magyar nép nem soviniszta rétegeiben is van egy olyan gondolat, hogy a határok nem örökkévalók, és ez a béke sem örökkévaló. Nem szívesen megy bele a magyar köztudat egy lakosságcserébe, még ha ez is az egészségesebb és jobb. Ez politikai tényező. Ezért a delegáció kiindulópontja az legyen, hogy minden erővel harcoljon a kitelepítés ellen. Amennyiben ez az álláspont nem volna végrehajtható, akkor feltétlenül kérjen területet, ha ez így külön megy. [Nagy] Miniszterelnök: Smuts így fejezte ki: földdel, házzal. Rákosi Mátyás államminiszter: Akkor ezek a kis számok már nagy szerepet játszanak. Ha szerződés lesz, akkor természetes, hogy ezt a 30 000 embert külön vesszük, mint ami már nem lehet alku tárgya. Az egésznél pedig azt kell kérni, hogy félakkora területet hogyha visszaadnak, mint amennyin a magyar etnikum többségében él, akkor belemegyünk a lakosságcserébe, mégpedig úgy, hogy megszabunk egy felső számot. A vegyeslakosságú területeken tízezrével vannak emberek, akik nem nagyon törődnek a nemzetiségükkel, ebből adódnak az eltolódások a népszámlálásoknál. Nem fog visszajönni ilyen esetben mind a 600 000. Lehet, hogy 100 000 vagy 150 000 ott fog maradni családi, vagy vagyoni vagy foglalkozási okokból. [Nagy] Miniszterelnök: Ha 300 000 magyarlakta területet visszaadnának, akkor vállalnánk az összes magukat nem szlováknak vallott magyar átvételét. Rákosi Mátyás államminiszter: Ott is lenne lakosságcsere, mert ott is valószínűleg van több szlovák. Mi minden lakosságcsere ellen vagyunk, de lehet, hogy a csehek külön lakosságcsere-akciót fognak javasolni, sőt lehet, hogy a nagyhatalmak utasítani fognak, kössünk lakosságcsere-egyezményt. [Nagy] Miniszterelnök: Ettől tartani lehet. Rákosi Mátyás államminiszter: A szlovákok is bajban vannak, és nekik is kell valamit tenni. Tehát ismét leszögezi, hogy álláspontunk: először semmit sem adni, másodszor a lehető legkedvezőbb eredményt kivenni belőlük. [Bán] Iparügyi miniszter: Kérdés, hogy a most folyó lakosságcserét a felmerült sok nehézséggel együtt lebonyolítsák-e vagy sem? Főleg figyelembevéve a 64 000 elítéltet. 1333