Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

52. 1946. szeptember 6. [Mistéth] Újjáépítési miniszter: Ilyen formában Lakatos államtitkár három hete tárgyalja a javaslatot. Kossá Istvánnal személyesen nem tudott tárgyalni, de egyébként minden érdekelt féllel tárgyalt. [Bán] Iparügyi miniszter: Előzőleg már megfogalmaztak itt egy szöveget, ami sokkal precízebb volt. Rákosi Mátyás államminiszter: Meg kell nézni az eredeti rendeletet. A szegény agrármunkások érdekeit meg kell védelmezni. Minisztertanács az előterjesztést elvben elfogadta azzal, hogy az előzőleg elfogadott szöveg irányadó.

55 54 [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjeszti a szövetkezeti törvényt.

56 55 Előzményéről lásd a [41.] 124. sz. jegyzőkönyv 73. napirendi pontját. 16 110/1946. U.M. sz. előterjesztésében hangsúlyozta a miniszter, hogy a tanfolyamokat tárcája keretében kívánja ugyan megrendezni, de az érdekelt minisztériumok, valamint a Szakszervezeti Tanács és a Parasztszövetség képviselőiből bizottságot fog szervezni, a munkaerőgazdálkodás egyensúlyának, valamint a munkavállalók érdekeinek biztosítása céljából. Az átképző tanfolyamok szervezésével már a létszámcsökkentésről szóló 5000/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. május 19.) 6. §-a is foglalkozott. Lásd még az [59.] 142. sz. jegyzőkönyv 20. napirendi pontját. Kossá István (1904-1965) villamosvezető. 1923-tól a Szociáldemokrata Párt, 1945-től a Kommunista Párt tagja. Szakszervezeti vezető, 1945-től 1948-ig a Szakszervezeti Tanács főtitkára, 1945-től 1951-ig a Kommunista Párt Politikai bizottságának a tagja volt. 56 Közvetlen előzményéről lásd a [41.] 124. sz. jegyzőkönyv 41. napirendi pontját. A 100 621/1946.K.Sz.M.rV.l. sz. előterjesztés utalt arra, hogy az előző alkalommal a minisztertanács utasította a minisztert a törvénytervezetnek pártközi értekezleten való letárgyalására. Ennek megfelelően — mint írta — 1946. augusztus 7., 8., 13., 21. és 30-án pártközi értekezleten tárgyalták a javaslatot. (Az értekezletek jegyzőkönyveit nem találtuk meg.) Ezen kívül foglalkozott a törvénytervezettel a Miniszterelnökség mellett működő jogi reformbizottság is. Mindezek alapján elkészítette a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium a szövetkezeti törvény új szövegét, ennek általános és részletes indoklását. Mindez, valamint a jogi reformbizottság írásos véleménye, megtalálható az előterjesztés mellett. Az általános indoklás és a részletes indoklás szövege szó szerint megegyezik vagy alig különbözik a [41.] 124. sz. jegyzőkönyv mellett található — és a 41. napirendi pont jegyzetében ismertetett — szövegtől. Magának a törvénytervezetnek a szövegében eszközölt változtatások nehezen követhetők, és e keretek között nehezen lennének tükröztethetők, ezért ezt mellőzzük. A jogi reformbizottság - dr. Kecső István előadó és dr. Ries István elnök nevével jegyzett, 1946. augusztus 18-án kelt, nyolc oldal terjedelmű véleménye azt tükrözi, hogy szerzői nem érzékelték a szövetkezeti mozgalom demokratikus irányzatú, népi, politikai célkitűzéseit. Három fő szempontból vizsgálták a tervezetet: 1. Megfelelnek-e az intézkedései a gazdasági demokrácia követelményeinek - azok elegendő lehetőséget biztosítanak-e a magánosok (a szövetkezetben résztvevő egyes emberek) tőkeképzésre irányuló törekvéseinek? 2. Elegendő intézkedést tartalmaznak-e az ál- és blöffszövetkezetek elleni védekezésre? 3. A szövetkezetek üzleti mozgékonyságát biztosítják-e? A bizottság véleményével kapcsolatban a minisztériumi előterjesztés megjegyezte, hogy „kisebb jelentőségű észrevételeit kiküldötteim még a tárgyalás során figyelembe vették"... „nem 1316