Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

52. 1946. szeptember 6. [Ries] Igazságügyminiszter: Egy általános megjegyzést szeretne fűzni a B-lista kérdéséhez. Akiket most rehabilitáltak, azok a rendelet értelmében nem építhetők le. Ennek dacára vannak, akiket most rehabilitáltak, és nemsokára rá le is építették. Legalább a saját rendeleteinket tartsuk be. [Mistéth] Újjáépítési miniszter: A legutóbbi minisztertanácson volt erre vonatkozólag határozat és a Miniszterelnökség felügyeleti jogkörben orvosolja az ilyen sérelmeket.

9 [Ries] Igazságügyminiszter: A rehabilitálási rendelet módot ad arra, hogy nyugdíjba helyezzék az illetőket, ha nem használhatók, de B-listára nem lehet őket tenni. Rákosi Mátyás államminiszter: Több oldalról hallja ő is ezt a panaszt. Előfordult az is, hogy B-listára tettek olyanokat, akik ugyanakkor elnökei voltak, vagy tagjai egy B-lista bizottságnak. A törvény ezt kizárja, azonban a gyakorlatban előfordult egy-két ilyen eset. A törvény értelmében ezeket nem lehetett B-listázni. Az így B-listázottakat azonban nem veszik fel a revíziós listára, és így végeredményben két szék között a pad alá esnek. Itt valami intézkedésre lenne szükség. [Rácz] Pénzügyminiszter: Ez is benne van a legutóbb elfogadott rendeletben. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

10 6 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát a népiskolák szorgalmi idejének szabályozása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

11 9 Az utalás feltehetőleg az [51.] 134. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontjára vonatkozott. 10 Lásd a 9865/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. szeptember 8. A rendelet 2. §-a szerint a visszavétel iránt a pénzügyminiszter abban az esetben is tehetett indokolt előterjesztést, ha nem ő volt a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter. A 3. § egyébként kimondta, hogy az elbocsátott vállalati alkalmazottak létszámát tárcánként elkülönítetten kellett figyelembe venni. 11 A 4469/1946.V.K.M.eln. sz. előterjesztés a népiskolák és az általános iskolák szorgalmi idejének azonos megállapításáról intézkedett. A népiskolák szorgalmi idejét ezt megelőzően az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940. évi XX. te. szabályozta. E szerint a népiskolák alsó tagozatában a szorgalmi idő szemptember elejétől a következő naptári év júniusának végéig tartott, míg a felső tagozatban — a mezőgazdasági munkaerőhiányra tekintettel — általában hat hónapra korlátozódott, amit azonban a vallás- és közoktatásügyi miniszter meghosszabbíthatott. Az általános iskola tantervéről intézkedő 75 000/1946. V.K.M. sz. rendelet (MK 1946. július 14.) a népiskolák I-V. osztálya esetében előírta az új tanterv szerinti oktatás bevezetését, míg a VI-VIIL osztályokban fokozatos áttérésre adott lehetőséget. Ennek megfelelően javasolta a miniszter átalakítani és felemelni a népiskolák, illetve az általános iskolák szorgalmi idejét. Lásd a 10 380/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. szeptember 8. 1297