Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

52. 1946. szeptember 6. Minisztertanács az előterjesztést elvben elfogadta azzal, hogy a végrehajtási utasítást a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel együttesen dolgozza ki.

3 2 [Bartha] Honvédelmi miniszter előterjeszti javaslatát a katonai személyek igazolásának folytatása tárgyában. A rendelet feltétlenül szükséges, mert igen sok visszás helyzet van a honvédségnél. így például a Keletről hazatért katonák helyzete is, akik közül a legtöbben nyugatos katonák voltak és onnan kerültek Oroszországba. Felül kell vizsgáim ezeket az eseteket. Dr. Balogh István [államtitkár]: 0 maga is tud ilyen esetekről. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

4 3 [Bartha] Honvédelmi miniszter bejelenti, hogy Párizsból telefonértesítést kapott, azonnal küldjön ki két franciául jól beszélő tisztet. Rakovszky altábornagyot

5 hozza javaslatba, aki 10 évig volt Párizsban katonai attaché és jól beszél franciául. Rákosi Mátyás államminiszter: Erre nem is kell minisztertanácsi határozat, mert felhatalmazása van a honvédelmi miniszternek a béketárgyalásokra egy katonai szakértő kiküldésére. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 4 Dr. Balogh István [államtitkár] előterjeszti javaslatát az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezésekről szóló 5000/1946. ME számú rendeletben megszabott határidő újabb megállapítása tárgyában. A javaslat lényege az, hogy a közszolgálati alkalmazottak elbo3 Lásd a 10 880/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. szeptember 21. 4 A honvédelmi miniszter 25 097/eln.ig.ü.l946. sz. előterjesztése azzal indokolta javaslatát, hogy a honvédség tagjai a hadkötelezettségre tekintettel sajátosan más helyzetben voltak, mint a közszolgálat más területén alkalmazottak. Amíg ugyanis az utóbbiaknak az elbocsátás (B-listázás) tényével az államhoz való mindennemű közigazgatási, jogi kapcsolata megszűnt, a honvédség tagjait azonban a hadköteles korhatár eléréséig az érvényben lévő jogszabályok értelmében katonai szolgálatra bármikor igénybe lehetett venni. Különösen élesen merült fel ez a kérdés a tiszti vagy tiszthelyettesi rendfokozattal rendelkezők esetében, minthogy az elbocsátás az illető rendfokozatát nem érintette. így ha az adott személyt katonai szolgálatra ismét igénybe vették, a megfelelő rendfokozattal vonult be, függetlenül attól, hogy milyen volt politikai szempontból a múltja. Ezért a honvédség szellemének védelme érdekében javasolta elrendelni a szolgálaton kívüli katonai személyek és polgári alkalmazottak esetében a 2480/1945. ME sz. rendeletben (MK 1945. május 30.) előírt igazolásának a befejezését, illetve a fellebbezések lezárását. Lásd a 10 440/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. szeptember 11. 5 Előzményéről lásd a [38.] 121. sz. jegyzőkönyv 88. napirendi pontját és jegyzetét. 1295