Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

51. 1946. augusztus 30. hatáskör, hogy egy ME rendeletet megváltoztasson, hanem újabb rendelet kell, hogy a Nemzetgyűlés elé vihetnék [sic!] törvényjavaslat formájában. Nemcsak politikai szempontból nézi a dolgokat, hanem technikai, praktikus és gyakorlati szempontból. Szívesen elfogadja azt, hogyha egy lapot betilt, 24 órán belül a végzést meg kell küldeni a miniszterelnöknek, hogy informálva legyen. Ha ez nem az általa kijelölt időn belül fog megtörténni, oda fog hatni, hogy ilyenek ne forduljanak elő. [sic!] Megérti, megnehezíti a miniszterelnök helyzetét, hogy nem tud felvilágosítást adni a hozzá fordulóknak. Rákosi Mátyás államminiszter: A kérdés jogi részére nem tér ki, mert azt már sokszor megállapították, hogy a lapbetiltások ügye a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az, hogy az összes törvények 1912-ig visszamenőleg háborús vonatkozásúak, nem jelent semmit, mert békét még nem kötöttek és a viszonyaink legalábbis annyira háborúsak, mint 1913-ban voltak.

13 Ellenben fel kell vetnie azt a kérdést, hogy mehet-e egyáltalán koalíciós kormányzat mellett tovább az a hang, amely a vidéki kisgazdapárti sajtóban és a vidéki kisgazda uszításban folytatódik, különösen az utóbbi hetekben. Körülbelül 30 helyről jelentik az egész országban, hogy a Kisgazdapárt politikai munkája arra megy: egy hónapig tartsunk ki és utána elsöprünk mindent. Ha tehát a Kisgazdapárt felteszi a kérdést a miniszterelnöknek, hogy mit szól a lapbetiltásokhoz, akkor a miniszterelnöknek is fel kell tennie a kérdést a pártjához, hogy mi történik a vidéki sajtóban és a vidéki gyűléseken, mert ezen a téren rendkívül súlyos a helyzet. Ez így nem fog menni. Ha ez így történik tovább, az ország polgárháború felé halad. Kezdődik vidéken a megfélemlítés a Kommunista A 8270/1939. ME sz. rendelet (MRT 1939. szeptember 1. 1281-1289. pp.) a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények, valamint a kivételes hatalom meghosszabbításáról és kiterjesztéséről szóló törvényi rendelkezések alapján kibocsátott, illetőleg fentartott rendeletek közzétételét tartalmazta. A rendeletből valamint a hozzá tartozó jegyzékből egyértelműen kitűnik, hogy a belföldi időszaki lapok megjelentetéséről, terjesztésük korlátozásáról, a külföldi lapok ellenőrzéséről a Miniszterelnökség 1914-ben, 1920-ban, 1921-ben kiadott rendelkezéseinek az érvénybentartásáról volt szó. A Belügyminisztériumnak a sajtóval kapcsolatos rendelkezéseiről e jogszabályban nem esett szó. Rajk László tehát tévesen szólt e rendeletről. A sajtó ellenőrzéséről szóló 8140/1939. ME sz. rendelet (MRT 1939. szeptember 1., 12701271. pp.) is a sajtótermék előállítási helye szerint illetékes ügyészség, illetve az általa megbízott rendőrhatóság — így közvetve a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó szerv — és a Miniszterelnökség szerepét emelte ki. A külföldi sajtótermékek ellenőrzéséről intézkedő 8150/1939. ME sz. rendelet (MRT 1939. szeptember 1., 1271-1272. pp.) is csak a Miniszterelnökség sajtóosztályának a feladatait ismertette. 13 Az utalás az első és a második Balkán-háborúra, illetve a feszült légkörben előkészített 1914. évi XIV. sajtótörvényre vonatkozott, amely már számos retrográd intézkedést tartalmazott. Az első világháború alatt kiadott sajtórendeletek azután visszaállították a cenzúrát és az adminisztratív lapbetiltás lehetőségét. 1919 után a sajtócenzurára vonatkozó előírásokat hatályon kívül helyezték ugyan, de továbbra is érvényben maradtak a háborús kivételes hatalomra való hivatkozással kiadott korlátozó intézkedések. így a lapalapítást a kormány engedélyéhez kötötték s a lapok utcai terjesztését, sőt megjelenését is megtilthatták. 1264