Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

50. 1946. augusztus 28. egyezmény ilyen értelmezése valóban erőltetett. 5 Egyben közölte vele a kü­lügyminiszter azt is, hogy délután találkozik Clementisszel és emlékeztetni fogja szóbeli ígéreteire. Ma délelőtt a minisztertanácsra való érkezése előtt pár perccel beszélt Gyöngyösivel, Szakasitscsal és Gerővel, akik mindhárman üd­vözletüket küldik a minisztertanácsnak. Közölte vele Gyöngyösi, hogy Gerő miniszter és Sebestyén Pál kíséretében felkereste Clementis államtitkárt, aki egyszerűen letagadta a közöttük történt megállapodást. Lehet, — mondotta — hogy erről szó volt közöttük, de pontos számra nem emlékszik. Erre Gerő miniszter vette át a szót, aki egészen szokatlan energiával támadta meg Cle­mentist, úgyhogy Gyöngyösinek az volt az érzése, felborul a tanácskozás jó rendje. Ennek ellenére nem borult fel az egyensúly, hanem megállapodás jött létre közöttük, hogy a magyar külügyminiszter intézkedjék, a vegyesbizottság szakítsa meg tárgyalásait, Pécsy és Márk azonnal utazzon Párizsba és Clemen­tis is intézkedik, hogy csehszlovák részről két úr szintén utazzon Párizsba. Ott intézik el a kérdést, és addig a vegyesbizottság ülései szünetelnek. 6 így a mi­nisztertanács határozathozatala ebben a kérdésben tárgytalanná vált, mert ha a külügyminiszter azt telefonálta volna, hogy a tegnapi megbeszélés nem nyúj­tott lehetőséget további tárgyalásokra a VIIL cikk értelmezése kérdésében, akkor propozíciót lett volna kénytelen tenni, hogy a VIIL cikk kegyetlen értel­mezése okából mondják fel az egész egyezményt. Miután azonban megvan a tárgyalás lehetősége, nem kell egyelőre ily eszközhöz folyamodni. Egyébként sem lett volna szerencsés dolog az egyezmény felmondása. Említette már, hogy a külügyminiszter tegnap délelőtt találkozott Ma­saryk cseh külügyminiszterrel. Masarykkal nem csak arról a kérdésről tár­gyalt, hogy hogyan értelmezi a vegyesbizottság cseh része itt az áttelepítési javaslatot, hanem szó volt a két ország között fennálló más problémákról is, így a cseheknek a kongresszushoz benyújtott azon javaslatáról, mely szerint 200 000 magyart szeretnének a lakosságcsere-egyezményen túl áttenni. Gyön­gyösi külügyminiszter optimista abban a tekintetben, hogy ezt nem fogják megszavazni a bizottságban, a cseh javaslat valószínűleg kisebbségben marad, 5 Masaryk, Jan (1886-1948) csehszlovák politikus. Masaryk, T.G. fia. A második világhá­ború idején Benes munkatársa, az emigráns kormány washingtoni követe, majd külügyminiszte­re. 1945 után ismét külügyminiszter. A kommunista hatalomátvétel után öngyilkos lett. Masaryk Károlyi Mihály párizsi magyar megbízottnak is tett bíráló kijelentést a Csehszlo­vákiában törvényen kívül helyezett magyarok ügyével kapcsolatban. „Csak nem képzeli — mond­ta —, hogy egyetértek az ilyen embertelen intézkedésekkel? Elvégre Toma(Masaryk fia vagyok. Nem engem kell meggyőznie, hanem Clementist." (Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül. Bp. 1982. 360. p.) 6 Szakasits Árpád, Justus Pállal együtt ekkor a Párizsban tartott Franco-ellenes nemzet­közi szocialista kongresszuson, valamint a Francia Szocialista Párt kongresszusán vett részt. Gyöngyösi János, Gerő Ernő, Sebestyén Pál a magyar küldöttség tagjaként tartózkodott Párizsban. Gerő Ernő 1946. augusztus 22. és szeptember 9. között a magyar delegáció elnökhe­lyettese volt. 1241

Next

/
Thumbnails
Contents