Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. megsegítéssel is elő kell mozdítani azt, hogy a nagybirtokok helyén létesült új kisbirtokok mielőbb olyan termelést folytathassanak, amelynek keretében megtalálhatják saját boldogulásukat. Egyben pedig a nemzetgazdaság hasznos tényezőjéül is válhatnak. Az ezzel kapcsolatos feladatokat csakis egy teljesen kiépített érdekképviseleti szervezet tudja megoldani és éppen ezeknek a feladatoknak az újszerűsége helyezi különösen előtérbe a mezőgazdaság új törvényes érdekképviseletének mielőbbi megalkotását. A magyar mezőgazdaságnak a múltban is voltak, ma is vannak érdekképviseleti szervei. A szabad társulás útján létesült különböző általános feladatkörű és különleges szakegyesületeken kívül az 1920. évi XVIII. te.

29 már több mint egy negyedszázaddal ezelőtt gondoskodni kívánt a mezőgazdaság egyetemes érdekeinek képviseletéről is. Törvényes érdekképviseleti szervet hívott életre a hegyközségi törvény is.

30 Ha ennek ellenére a magyar mezőgazdaság egyetemes és az előttünk álló feladatok megoldására alkalmas, demokratikus felépítésű érdekképviseleti szervezetének kiépítéséről mégis ma kénytelen a törvényhozás gondoskodni, úgy ennek mélyenfekvő komoly okai vannak. A mezőgazdaság törvényes érdekképviseletének az 1920. évi XVIII. te. az akkori viszonyok között kétségtelenül demokratikusnak látszó szervezetet adott, ami éppen ezért a nagybirtokosok konzervatív képviselői részéről ellenszenvet is váltott ki. Ennek ellenére az a törvényes érdekképviseleti szervezet sem tudta feladatát megfelelően betölteni. Magasabb tagozatai, a kerületi mezőgazdasági kamarák és az Országos Mezőgazdasági Kamara ugyan igyekeztek a törvényes lehetőségek keretei között feladatukat ellátni és tagadhatatlanul eredményeket is értek el, ha nem is tudtak a mezőgazdaság jogos érdekeinek minden tekintetben érvényt szerezni. Az alsóbb tagozatok azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött várakozásokat, nem tudták maguk iránt a mezőgazdasági munkások és kisbirtokosok széles rétegeinek bizalmát, valamint érdeklődését felkeltem és megtartani. Most, amidőn az ország újjáépítési feladatai között a magyar törvényhozás a mezőgazdaság törvényes érdekképviseleti szervezetének kiépítését egyik legsürgősebb teendőként jelölte meg, bizonyára hasznos megvizsgálni azt a kérdést, hogy miért nem váltotta be az 1920. évi XVIII. te. alapján alakult érdekképviseleti szervezet a hozzáfűzött várakozást és miért nem elegendő ma ezen a szervezeten csupán azokat a változtatásokat végrehajtani, amelyek az állami rendnek de29 Az 1920. évi XVIII. te. a mezőgazdasági érdekképviseletek létesítéséről szólva intézkedett a vármegyei, járási, törvényhatósági jogú városokban a mezőgazdasági gazdasági bizottságok, továbbá az Országos Mezőgazdasági Kamara szervezéséről. 30 A hegyközségek és hegyközségi tanácsok létesítéséről az 1938. évi XXXI. te. intézkedett. Ezek felszámolásáról a 3300/1949.(IV.9.) Korm. sz. rendelet szólt. (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye II. Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek 1949. I. kötet. Budapest, 1950. 295-296.pp.) Vagyonuk az államkincstárra szállt át. Érdekképviseleti feladataikat a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DEFOSZ) vette át. 1173