Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. [Nagy] Miniszterelnök: Szakasits Árpád államminiszter kért szót. Szakasits Árpád államminiszter: 0 a pénzügyminiszter beszéde közben egy megjegyzést tett: kísértetekkel viaskodott. Valóban a pénzügyminiszter kísértetekkel viaskodott felszólalásában, mert visszaemlékezett azokra a valóban óriási és igen nagyjelentőségű vitákra, amelyek a marxisták között folytak a kisüzem és nagyüzem kérdésében. De erről itt nincs szó és ez a vita le is zárult. Ok, marxisták abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy azt mondhatják: a marxizmus nem dogma, hanem éppen ügy alá van vetve a gazdasági fejlődés törvényének, mint minden más gondolat vagy eszme és elv. Ezek különben sem voltak a marxizmus kardinális kérdései, csupán átsugároztak ide politikai harcok közben Bernstein és Kautsky vitájából. A német irodalomban valóban könyvtárakra menő műveket produkáltak e kérdés körül. Dánia példája, a svéd példa, nem utolsó sorban a Szovjetunió példája megmutatta, hogy marxista szempontból ezek a problémák nem csak megoldhatók, hanem nagyon jól oldhatók meg anélkül, hogy dogmává kellene őket tenni. Minden ország marxistáinak az a feladatuk, hogy az ország gazdasági és társadalmi struktúrájának megfelelően, a tájegységnek megfelelően oldják meg az agrárproblémákat a lehető legjobb eszközökkel és módon. Mi itt Magyarországon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ebben a kérdésben a Kisgazdapárttal, a kormányzópártok másik nagy pártjával nem vagyunk semmiféle kollizióban, tökéletes egyetértés van közöttünk az agrártermelés fő elvi vonalait illetően. Ok is harcoltak a földbirtokreformért, a magyar feudalizmus eltörléséért és azzal, hogy ebben a harcban részt vettek, egyszersmind tanúságot szolgáltattak arról, hogy elvi felfogásuk is a kisbirtokrendszer felé tendál. Kétségkívül abban is egyet fogunk tudni érteni a Kisgazdapárttal, hogy a kisüzemek szövetkezeti egyesítése felé fogunk haladni, hogy az egyéni, individuális képességeket hasznosítsuk a nagyüzemi gazdálkodás roppant előnyeivel és az értékesítés roppant előnyeivel. Azt hiszi tehát, itt nem igen lesz közöttük eltérés. A törvénytervezetben csak egy-két elvi szempontra mutattak rá a kommunisták és szocialisták. Minthogy pedig az is nemzeti érdek, hogy ebből törvény legyen, azt hiszi, meg fogják találni azt a megoldást, amely lehetővé teszi a tervezet gyors törvénnyé válását. A gazdasági konszolidáció felé tesznek nem is kis lépéseket és mivel az egész stabilizációs problémával ez rendkívül szoros nexusban van, meg fogják csinálni. [Nagy] Miniszterelnök: A földmívelésügyi miniszter kíván válaszolni. [Dobi] Földmívelésügyi miniszter: A mezőgazdasági munkavállalók, illetőleg a szegényparasztság érdekeit aszerint a kúriális felállítás szerint, ahogy az súlyozta. A kommunista Rosa Luxemburg élesen szembeszállt a földosztással, mivel szerinte az az ellenforradalom bázisává tette volna a parasztságot. Az orosz kommunisták is kezdetben a földek szocializálása mellett voltak - majd később a parasztság rokonszenvének megszerzése érdekében szükségesnek látták a földosztást, később tértek vissza a kolhozosítás politikájához. 1160