Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. 18 [GerŐ] Közlekedésügyi miniszter előterjeszti 8160/1946. számú javaslatát dr. Haviár Győző miniszteri tanácsosi, Horváth László és Sávos Károly miniszteri osztálytanácsosi, Lebényi László, Papp István műszaki tanácsosi cím adományozása iránt. Ezek a mérnökök a hídépítésekkel kapcsolatban végeztek nagyjelentőségű munkálatokat. Tényleges kinevezésük a hivatal más tisztviselőinek érdekeit érintené, ezért címadományozással kívánta őket kitüntetni. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

9 19 [Keresztwy] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát az általános iskola tantervének és egyéb kiadványok kinyomatási költségeire 32,2 milliárd adópengő engedélyezéséhez utólagos hozzájárulás kieszközlése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 20 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát dr. Szabó Vince egyetemi magántanár, közkórházi főorvos egyetemi rendkívüli tanári címmel leendő kitüntetése tárgyában. ügyi minisztert illette meg a rendelkezési jog mindazon repülőtér, légiközlekedési berendezés és felszerelés felett, amelyek a magyar kincstár tulajdonát képezték. Ennek megfelelően feltétlenül ebbe a körbe vonta a MASZOVLET Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság Alapszabályaiban (4740/1946. ME sz. rendelet, MK 1946. május 4.) felsorolt volt katonai repülőtereket és azok felépítményeit és felszereléseit is, annál is inkább, mivel a háború után Magyarországon a katonai repülés megszűnt, másrészt pedig mivel az említett Alapszabályban felsorolt repülőterek átengedése egyúttal a magyar-szovjet légiforgalmi egyezményből származott kötelezettséggé vált. Utalt egyben arra, hogy a békeszerződés függvénye, hogy a katonai repülés céljait majd milyen repülőterek (felépítmények, berendezések) fogják szolgálni. Lásd még a magyar békeszerződés (Országos Törvénytár, 1947. július 25. - 1948. évi XVIII. tv.) katonai és légügyi rendelkezéseket tartalmazó III. részét.9 Előterjesztésében rámutatott a miniszter, hogy dr. Haviár Győző (1895-1970) 1941-ben a műegyetemi magántanári képesítést szerzett, az egyetemen tanársegédként, majd adjunktusként működött. 1930-ban került a volt Kereskedelemügyi Minisztériumba, 1940-ben miniszteri műszaki tanácsossá nevezték ki, majd 1941-ben miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget kapott. 1945 után az algyői, a csongrádi, az endrődi valamint a Szabadság híd újjáépítése terén szerzett érdemeket. Horváth László (1897-?) 1937-től dolgozott a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban, 1943-ban miniszteri műszaki tanácsosi kinevezést kapott. Sávos Károly (1907-?) 1931-től dolgozott a Kereskedelemügyi Minisztériumban. 1945-ben nyert miniszteri műszaki tanácsosi kinevezést. Lébényi László (1910-?) 1935-óta dolgozott a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban, 1941-től miniszteri főmérnökként, Papp István (1920-?) 1945-ben került a minisztériumba s miniszteri főmérnöki kinevezést kapott. Az utóbb említett négy mérnök is a budapesti hidak építése, újjáépítése terén szerzett érdemeket. A miniszter engedélyt kért arra, hogy az előléptetések ügyében a köztársasági elnökhöz előterjesztést tehessen. 1146