Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
45. 1946. augusztus 6. belül, amelyeket saját maga, valamint állampolgárai emelnek Magyarország, vagy állampolgárai ellen, beleértve a tartozásokat, kivéve a jelen Szerződés más cikkei értelmében teljes mértékben kielégített igényeket. Minden magyar tulajdon vagy annak jövedelme (proceeds), amely a fenti igények összegét meghaladná, visszaadandó. 2. A magyar tulajdon felszámolása és a vele való rendelkezés az érdekelt Szövetséges és Társult Hatalom törvényei szerint intézendők. A magyar tulajdonosoknak ily tulajdonra vonatkozólag nem lesz más joga, mint amit a Szövetséges törvény neki nyújt. 3. A magyar kormány kötelezi magát arra, hogy azokat a magyar állampolgárokat, akiknek tulajdona (vagyontárgya) e cikk értelmében elvétetik és nem adatik vissza, kárpótolni fogja. 4. E cikkből bármely Szövetséges vagy Társult Hatalomra nem folyik semmi kötelezettség arra vonatkozólag, hogy a magyar kormánynak, vagy magyar állampolgárnak ipari, irodalmi vagy művészi tulajdont viszszaadjon; vagy hasonlóképpen nem folyik semmi kötelezettsége arranézve, hogy ily tulajdont tekintetbe vegyen, amikor megállapítja azt az összeget, amely e cikk 1. bekezdésében szerepel. Minden Szövetséges és Társult Hatalomnak joga lesz oly korlátozásokat, feltételeket és megszorításokat elrendelni azokra az ipari, irodalmi és művészi tulajdonokra vonatkozó jogokra és érdekekre, amelyeket az illető Szövetséges Társult Hatalom területén e Szerződés életbeléptetését megelőzőleg a magyar kormány vagy állampolgárai megszereztek; a Szövetséges és Társult Hatalom kormánya abban a tekintetben oly módon járhat el, amelyet nemzeti érdekből szükségesnek ítél. 5. E cikk 1. bekezdésében említett tulajdon magában foglalja mindama magyar tulajdont, amely felügyelet (ellenőrzés) alá esett a Magyarország és a Szövetséges és Társult Hatalom között fennállott hadiállapot miatt, de nem foglalja magában a következőket: (a) A magyar kormánynak konzuli vagy diplomáciai célokra használt tulajdona (vagyon, property); (b) vallásos intézményeknek vagy magánjellegű jótékonysági intézményeknek tulajdona (vagyona), amely vallási és jótékonysági célokra használtatott fel; (c) olyan magyar állampolgárok, természetes személyek tulajdona (vagyona), akik engedéllyel lakhatnak annak az országnak területén, amelyben a vagyontárgy el van helyezve vagy az Egyesült Nemzetek területein máshol lakhatnak, de ide nem értve azt a magyar tulajdont, mely alá volt vetve azoknak a rendszabályoknak a háború alatt, amelyek nem általában alkalmaztattak ugyanezen a területen