Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. [Ballá] Tájékoztatásügyi miniszter: A Chamberlain-kormány a müncheni egyezménnyel belevitte Magyarországot a revíziós politikába.

10 Tulajdonképpen nemzetközi egyezmény alapján szálltuk meg a Felvidéket. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Az első rész első cikke vonatkozik a politikai határokra. Ezek a határok a trianoni status quot tükrözik vissza. Nyilvánvalóan a benne foglalt fenntartást is. Itt kell felvetni két kérdést. A magyar kormány változatlanul érinti a kérdést Románia és Csehszlovákia felé, az egyik megfontolandó szempont az, hogy vajon Romániával szemben a 22 000 négyzetkilométeresjavaslatot helyezzük-e előtérbe, holott tudjuk, hogy ezt egyetlen nagyhatalom sem fogja támogatni, másfelől a néprajzi elveknek sem felel meg, vagy pedig inkább a kisebbségvédelemre helyezzük a hangsúlyt.

11 Hangoztatva azt, hogy a területi javaslat tulajdonképpen a kisebbségvédelmi kérdés alapjául szolgál és minthogy a szövetségesek ezt a kérdést más úton óhajtják elintézni, kérjük a romániai magyar kisebbség jogainak intézményes biztosítását és egy etnikai határkiigazítást. A másik a csehszlovák kérdés. A csehszlovákok eddigi tudomásunk szerint Pozsonnyal szemben több községnek az átcsatolását kérik.

12 Más területi igényről ez idő szerint nem tudunk, tekintettel azonban arra, hogy ők a konferencián a tárgyaló albizottságnak is tagjai, módjukban van meglepetésszerűen területi javaslatot előterjeszteni, tehát ez óvatosságra kényszerít bennünket. Ismeretes előttünk, hogy a csehszlovákok az ott élő magyarságot likvidálni akarják. Erre az elgondolás az, hogy jóllehet van egy lakosságcsere-egyezmény, amelynek most a felemelését kérik, a lakosságcserével kicserélendő létszámra nézve. A 80 000 létszámon felül is követeléseik vannak, s 150 000 főnyi cserét javasolnak, amikor természetesen már csak kényszeráttelepítésről lehet szó. Felesleges kihangsúlyozni, hogy minden lehető eszközt és módot meg fogunk ragadni, hogy a cseheknek ezt a törekvését meghiúsítsuk és a Csehszlovákiában maradó magyar kisebbség jogát biztosítsuk. Más a helyzet Romániával szemben. Csehszlovákiával szemben más a helyzet mert nem kerül szerződéskötés alá. Csehszlovákia nem vállal semmiféle kisebbségvédelmet, mert nem akar kisebbséget határain belül, csak abban 10 Lásd e jegyzőkönyv 6. jegyzetét. 11 A magyar-román határ kérdésében magyar részről kialakított álláspont a jelentős részben magyarok által lakott 22 000 négyzetkilométeres erdélyi terület átcsatolását tartotta volna méltányosnak. Ezzel szemben — ismerve a győztes hatalmak 1946. május 7-ei állásfoglalását Magyarország 1938-as határainak visszaállításáról — Gyöngyösi már a Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának az augusztus 5-ei ülésén Románia vonatkozásában csupán 5000 négyzetkilométeres határkiigazítás kérését javasolta. Javaslatát azonban már a Külügyi Bizottságban is — elsősorban a kisgazdapárti képviselők — ellenezték s a határok néprajzi alapokon nyugvó rendezése melletti korábbi álláspont fenntartását hangsúlyozták. (Lásd részletesebben Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Kossuth Könyvkiadó. 1988. 220. p.) 12 Csehszlovákia Rajka, Bezenye, Horvátújfalu, Oroszvár és Dunacsun magyarországi községekrejelentette be igényét. A békekonferencia végül Dunacsun, Horvátújfalu és Oroszvár átcsatolását szentesítette. 1101