Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 40. 1946. július 19. 28 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát az 1946/47. évi mezőgazdasági termelés céljaira szükséges műtrágya biztosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

26 29 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát Gyöngyössí Béla állatorvostan-hallgató javító szigorlatra bocsátása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 30 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát Brebovszky József [gépész] jóvátétele tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 31 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát Müller Ferenc [napibéres] kisbéri lakos rehabilitációja tárgyában. 25 Előzményéről lásd a [32.] 115. sz. jegyzőkönyv 1. és a [33.] 116. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. A szovjet rubel beszolgáltatásáról szóló 7010/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. június 19.) kiegészítéséről a 7910/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. július 12.) intézkedett. E rendelet 1946. július 31-éig meghosszabbította a beszolgáltatás határidejét, továbbá az 1 rubeles értékét 200 000 adópengőben állapította meg. Megtiltotta a pengőnek rubelre, illetve a rubelnek pengőre való átváltását, fizetések rubelben való teljesítését, az ilyen fizetés elfogadását, olyan jogügyletek kötését, amelyek tárgya a szovjet rubel szolgáltatása volt. 26 A 37 200/1946. F.M. I.l.ü.o. sz. kétségbeesett hangú előterjesztés előadta, hogy az 1946, évi terméseredmény távolról sem volt elegendő — a jóvátételen, az orosz hadsereg ellátásán, a következő évi vetőmagszükségleten túl — az ország közellátására. Hangsúlyozta, hogy ez a szomorú eredmény nemcsak az igásállatok, a gépek hiányának vagy annak volt következménye, hogy az újgazdák nem tudták földjeiket kellőképpen megművelni, nem is a kedvezőtlen időjárásnak, hanem legfőképpen a talaj tápanyagban való kimerülésének a következménye volt. Rámutatott arra, hogy az istálótrágya csaknem teljes hiánya mellett az évi 1 086 000 q nitrogén, azaz 6 400 000 q pétisó, 493 000 q foszforsav, vagyis 2 700 000 q szuperfoszfát és 540 000 q káliumnak megfelelő 1 328 000 q kálisó talajtápanyag-hiány jelentkezett. Ez volt az oka — mint mondta — annak, hogy a termések évről-évre csökkentek. Csak a műtrágya fokozott felhasználásától remélte a helyzet javítását. „Műtrágya nyersanyag behozatalára — írta — már megállapodást kötöttünk a Szovjetunióval az 1945 augusztusában Moszkvában aláírt egyezményben. E szerint 10 000 tonna amoniumnitrát, 15 000 tonna nyersfoszfát és 10 000 tonna kálisó behozatalára történt megállapodás. E nyersanyagok közül bejött eddig 680 tonna amoniumnitrát, amelyet a péti műtrágyagyár pétisóvá dolgozott fel." Megállapította, hogy a feldolgozás nagyon sokba került, azaz míg 1938-ban 85 kg búzát kellett fizetnie a gazdának 100 kg pétisóért, ez ekkor 1300 kg búzát jelentett. 991