Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

40.1946. július 19. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: A munkáltató is köteles bejelenteni, hogy az illető kap-e nyugdíjat, vagy sem. Az 1946. évi VI. törvénycikk 1. §-ára kell hivatkozni,

8 mert ezt az alaprendelet alapján nem lehet megtenni. [Bán] Iparügyi miniszter: A munkáltató is köteles bejelenteni, hogy az illető kap-e nyugdíjat, vagy sem, erre kötelezi a 14. §.

9 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: De az alaprendeletben nincs erre vonatkozólag rendelkezés. [Ries] Igazságügyminiszter: A büntető rendelkezésnél be kell venni, hogy „szándékosan nem teljesíti".

10 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Továbbá nem lát semmiféle határidőt a keresztülvitelhez, de ha ez az alaprendeletben benne van, akkor felszólalása tárgytalan. [Gordon] Pénzügyminiszter: Az alaprendeletben augusztus 31. napja van feltüntetve határidőként. [Nagy] Miniszterelnök: Erre a határidőre már nem lehet elkészülni a végrehajtással. Későbbi határidőt javasol. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Igen aggályos a határidő kitolása. Mondja ki a minisztertanács, hogy a határidő augusztus 31., és ha nem tudnak vele erre az időre elkészülni, úgy meg lehet hosszabbítani.

11 Aggályosnak találja azt, hogy a nyugdíjasok B-listájával kapcsolatban ugyanazok a bizottságok működjenek, mint a köztisztviselők B-listájánál. Ugyanis a belügyi vonalon oly mértékben vannak ezzel kapcsolatban panaszok, hogyha ugyanezek járnak el, csak még fokozódni fog az elégedetlenség, és félti a beszolgáltatást. Javaslata az, hogy a főispán vegye át a belügyminiszter szerepét a bizottságok kijelölésénél, mert az ismeri a helyi viszonyokat. [Nagy] Miniszterelnök: Ennek a rendeletnek a végrehajtásánál fő szempont nem a demokratikus tisztogatás, hanem a méltányossági szempont. Ez nem veszélyezteti a demokrácia elveit, mert ebben az irányban úgyis rendelkezik a javaslat. 8 Az 1946. évi VI. te. a nemzeti kormány részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazást tartalmazta. Ez kimondta, hogy a kormány a rendkívüli helyzetben bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezést tehet - a fennálló törvényektől eltérő módon is. Kimondta azonban, hogy közjogi természetű rendelkezéseket kibocsátani nem lehetett, kivéve (s erre vonatkozhatott Gerő Ernő megjegyzése) az államháztartás egyensúlyának helyreállítására irányuló rendeleteket. 9 A rendelettervezet 14. §-a a munkáltatónak az arra vonatkozó bejelentési kötelezettségét mondta ki, hogy a nála alkalmazott nyugdíjasnak, illetőleg az özvegynek volt-e keresete. 10 Az igazságügyminiszter megjegyzése ismét a rendelettervezet 14. §-ára vonatkozott: a (4) bekezdésnek azt a részét javasolta kiegészíteni, amely arról szólt, hogy „kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a munkáltató, aki a jelen §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, avagy tudva valótlan adatokat jelent be." 11 Lásd e kérdésről az [51.] 134. sz. jegyzőkönyv 65. napirendéi pontját. 985