Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

39. 1946. július 17. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter felteszi a kérdést, hogy mi teszi halaszthatatlanná a közgyűlés összehívását. Kemény György [pénzügyi] államtitkár: A bank részvénytársaság és a statútumok megváltoztatása csak a kormány hozzájárulásával lehetséges. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Úgy tudja, hogy ez már mintegy két hónapja elhatároztatott. Lehet még egy hónapot várni és a stabilizáció utánra összehívni a közgyűlést. Aggódik az irányban, hogy az állam kezében meg lesz-e a majoritás. Kemény György [pénzügyi] államtitkár: A közlekedésügyi miniszter aggodalmát nem osztja, mert a többség az állam kezében van. Sokkal nyugtalanítóbb, ha a fennálló törvényes rendelkezések figyelmen kívül hagyásával módosítanánk az alapszabályokat. Rákosi Mátyás államminiszter: Már régen tart ettől a közgyűléstől. Végigolvasta a részvényesek névsorát, csupa grófokból és bárókból áll, s ezek összehívása most a stabilizáció előtt nem kívánatos. [Nagy] Miniszterelnök: A vagyoni cenzus alapján kötelező volt a részvényekjegyzése, így lettek a kifogásolt személyek részvénytulajdonosok. A javaslat nincs előkészítve és a miniszterek tájékozatlanok. A napirendről leveszi azzal, hogy a pénteki minisztertanácson terjessze újból elő a pénzügyminiszter. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

7 sével kapcsolatban egyéb, a stabilizációt előmozdító rendelkezések megtételét kívánták meg. Az alapszabály módosítása azonban — a törvényhozás jóváhagyásától feltételezetten — a közgyűlés feladata volt. A részvénytársasági közgyűlések megtartását átmenetileg megtiltó 817/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 6.) hatálya alól tehát ki kellett venni a Magyar Nemzeti Bankot. Másrészt a bank alapszabálya értelmében a közgyűlést és részvények letétbe helyezését már egy évvel korábban meg kellett hirdetni - ami az adott körülmények között (augusztus 1-je előtt) már megoldhatatlan volt. Ezeket a kérdéseket tervezte elsősorban áthidalni a javasolt rendelet. Mindezekre tulajdonképpen a bank vagyonának újraértékelése szempontjából volt szükség. Javasolta, hogy a forintérték bevezetése után a vagyonmérleget közgyűlés elé kell terjeszteni, olyan értelemben, hogy az aranyra, külföldi pénzértékre szóló tartozásokat meghaladó arany- és devizakészlet értékeléséből származó nyereség azon része, amely a veszteségek fedezéséhez, a saját tőkének az üzletvitelhez szükséges mértékben való pótlásához, valamint a nyugdíjalap megfelelő kiegészítése után fennmarad, az államot illesse. Az államot illető nyereségből elsősorban a forgalomban volt adópengőjegyek leírásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését javasolta, majd az államnak a bankkal szembeni adósságát kívánta kiegyenlíteni. A nyereség ezek után esetleg még fennmaradó részének elszámolását végül a pénzügyminiszter és a bank közötti megbeszélés tárgyává kívánta tenni. A javaslat végül kitért a Magyar Nemzeti Bank működésére vonatkozó 4920/1946. ME sz. rendeletben (MK 1946. május 7.) a bank ellenőrzésére (kormánybiztos kinevezésére) szolgáló rendelkezéseknek 1947. július 31-éig történő érvénybentartására. 7 Lásd még a [40.] 123. sz. jegyzőkönyv 15. napirendi pontját. 975