Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
37. 1946. július 2. 68 [Kies] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 60 69 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát Hajnal Ferenc c. min. tan. sh. főig. részére az Országos Barátság Ruházati Szövetkezet választmányi és felügyelőbizottsági tisztség elvállalásának engedélyezése tárgyában, Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. Meghatározott űrlapok bevezetését javasolta. Az igazságügyminiszter és a felügyelete alá tartozó szervek jogügyleteihez feleslegesnek mondta a Kincstári Jogügyi Igazgatóság véleményének kikérését. Hangsúlyozta viszont az előterjesztés, hogy az állami hatóságok, vállalatok stb. a véleményezési kötelezettség körébe nem tartozó bármely kérdésben megkereshessék a Kincstári Jogügyi Igazgatóságot; ezt azonban nem kívánta belevenni a rendeletbe, mert ez az igazgatóság feladatkörének indokolatlan megterhelését vonhatta volna maga után. Lásd a 7580/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. július 6. 60 A T.2403/1946.Ig.M. sz. alatt előterjesztett törvénytervezet indoklása áttekintette a munkaadó részére teljesített emberi munka három nagy rendszerét, a rabszolgaság, a jobbágyság és a szabad bérmunka rendszerét, megállapítva, hogy a kialakulónak Ígérkező negyedik rendszer — amely a gazdasági hatalmi viszonyok kiegyensúlyozására fog törekedni — még nem volt jellemezhető, éppen ezért vonásainak ismertetésére nem tért ki. Rámutatott azonban arra, hogy főleg a XIX. század végén és a XX. század elején, amikor már a szabad bérmunka-rendszer volt uralmon, keletkeztek olyan jogszabályok Magyarországon, amelyek a rabszolgarendszer és a jobbágyság elkésett kisugárzásai voltak (pl. a cseléd és a gazda közötti jogviszony rendezéséről szóló 1876. évi XIII. te, az 1907. évi XLV. te), vagy amelyek más hatósági kényszerítő intézkedésre adtak lehetőséget a munkásokkal szemben. Elsősorban ezeknek, a munkavállalókat emberi jogaikban sértő jogszabályoknak a hatályon kívül helyezését tűzte ki célul - addig is, amíg a munkajog általános szabályainak, a munka törvénykönyvének, elkészítésére sor kerülhetett. A törvényjavaslat minisztertanácsi előterjesztése főleg Gerő Ernőnek a javaslattal kapcsolatban tett előzetes — a jegyzőkönyv mellett nem található — észrevételével vitatkozott. Gerő kifogásolta az 1934. évi XIX. te. 77. §-ának negyedik bekezdésében foglaltak hatályon kívül helyezését. A közlekedésügyi miniszter szerint az említett törvényrész a tengerészet zavartalanságának a biztosítását szolgálta, amennyiben a tengeri kereskedelmi hajó parancsnokát felruházta azzal a joggal, hogy a hajóról megszökött személyzet után nyomoztasson, s az illetőt a hajóra visszakísértesse. A minisztertanácsi előterjesztés ezzel kapcsolatban előadta, hogy az európai és az amerikai kontinensen érvényben volt eltérő kereseti lehetőségek késztették az oda érkezett európai hajók munkásainak egy részét a szökésre s az ottani munkavállalásra. Kizártnak mondta viszont az előterjesztés, hogy ilyen esetek rendezésénél az amerikai hatóságok hajlandók lettek volna a közreműködésre. Az e tárgyban kelt s a Nemzetgyűlés által 1946. szeptember 14-én kihirdetett 1946. évi XIX. te. azonban nem tartalmazta a Gerő Ernő által kifogásolt korábbi törvényrésznek a hatályon kívül helyezését. 928
