Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

37. 1946. július 2. Kemény György államtitkár: A Gazdasági Főtanács határozata volt ez, miszerint az ország gazdasági helyzetére való tekintettel a szociálpolitikai kiadásokat csökkenteni kell. [Molnár] Népjóléti miniszter kéri a kérdést újbóli megfontolás tárgyává tenni, tekintettel arra, hogy nem fényűző szociális kiadásokról van itt szó. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Nem áll módjában a javaslatot elfogadni, mert az összeállítás figyelmen kívül hagyta, hogy a Külügyminisztérium személyi kiadásainak 30%-a fordíttatik a belügyi és 70%-a a külügyi szolgálatra. Egyes külképviseletek felállítása a reciprocitás alapján történik. Sajnos itt nem lehet csökkenteni a kiadásokat. A külföldi követségek jelentős részét helyre kell állítani, azonkívül el kell számolni a svédekkel, mivel ők képviseltek bennünket a háború alatt. Rákosi Mátyás államminiszter felhívja a figyelmet arra, hogy a X. fizetési osztálytól lefelé nem fognak tudni megélni a tisztviselők. Mégiscsak le kell szállítani az igényeket a külképviseletek részéről is. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: A fedezetet erre elő kell teremteni. A Pénzügyminisztérium nem honorálta az ő javaslatát. Kemény György államtitkár: A pengő- és forint-eltérést figyelembe vette a külügyminiszter? Mert ez még megszorzandó. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Nem értékelte [át] az 38-as pengőről forintra, de a Pénzügyminisztérium a tényeket nem vette figyelembe t.i. a Külügyminisztérium kiadásainak túlnyomó része külföldi valutában történik s ez figyelmen kívül hagyatott. A békeelőkészítési munkálatok fedezéséről sem törA 118 355/1946.P.M.I.a. sz. előterjesztés az 1946. augusztus l-jétől 1947. július 31-éig terjedő időszak állami költségvetésében a legfőbb kiadási csoportok évi kereteit 1938. évi pengőben számítva továbbra is összesen évi 710 millió pengőben állapította meg. Részletesebben vázolta az illetmény és nyugdíjkiadásokat (a legmagasabb havi fizetést 396, a legalacsonyabbat 20 pengőben, a legmagasabb havi nyugdíjat 242, míg a legalacsonyabbat 12 pengőben határozta meg), a szakágazatok százalékban megállapított részesedését a dologi kiadásokból, az újjáépítési és beruházási kiadásokból, valamint az állami üzemek újjáépítési és beruházási kiadásainak hiányfedezetéből összegezte. Jelezte, hogy az előzetes tárgyalások során az újjáépítési és a honvédelmi miniszternek merültek fel igényei a tervezettel szemben. A kiadásokkal szembeni bevételeket ismertetve jelezte, hogy az egyenesadó (földadó 50 millió, házadó 40 millió, társulati adó 20 millió, alkalmazottak adója 10 millió, kereseti és jövedelemadó 30 millió) 150 millió pengővel; a forgalmiadó 95 millió pengővel; az illetékek 40 millió pengővel; a fogyasztási adó (cukoradó 30 millió, ásványolajadó 15 millió, sör, gyufa, cigarettapapír 15 millió) 60 millió pengővel; a jövedékek (dohány 95 millió, szeszegyedáruság 45 millió, só 20 millió, vám 15 millió) 175 millió pengővel; ezekhez járultak 30 millió pengővel a tárcabevételek és 60 millió pengővel a rendkívüli bevételek. Az összes bevételt tehát 610 millió pengőben jelölte meg. A 710 millió pengőre tervezett kiadásokkal szemben tehát 100 millió pengő hiány jelentkezett. A deficitet a Magyar Nemzeti Bank kölcsönéből kívánta fedezni. Kérte a tárcák észrevételeit, hogy azokat a részletes költségvetés kidolgozásakor figyelembe vehessék. A népjóléti miniszter észrevételét lásd a [41.] 124. sz. jegyzőkönyv 61. napirendi pontjában és jegyzetében. 911