Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
36. 1946. június 26. állammal tárgyalnak. Washingtonban igen szívélyes volt a fogadtatás a Clarhausban szállásolták el őket, ahol ezen időre felhúzták a magyar lobogót. Legelső tárgyalását Atkinsonnal folytatta, ahol előterjesztették Magyarország gazdasági és politikai problémáit. Választ azonban nem kaptak. Ezután felkeresték Byrnes amerikai külügyminisztert. 2 A vele való tárgyalásra igen nagy súlyt helyeztek, előadva, hogy a magyar népet mérhetetlen nyugtalanság tölti el a párizsi döntés következtében. 3 Véleményünk szerint ellentétben áll az eddigi alkotmányok és charták, valamint az egyéni megnyilatkozások szellemével és a legelemibb igazsággal is. Azt kérték, hogy ha egy mód van rá, feltétlenül támogassa őket abban, hogy ez a kérdés újból napirendre kerüljön. Arra a megállapodásra jutottak, hogy Amerika szívesen látná, ha a magyar békecélok mégegyszer felvetődnének. E részben elismerik a Szovjetuniónak kezdeményezési jogát. Byrnes azt közölte, hogy a külügyminiszterek értekezletén egy kedvező atmoszféra kezdett kialakulni, s nem vállalná a felelősséget, ha kontraverzia támadhatna. Leghelyesebbnek találná, ha a két ország egymás között közvetlenül próbálna megegyezésre jutni és elsimítani a két ország között fennálló ellentéteket. Erre azt válaszolta, hogy a Szovjetunió tanácsára mi már próbáltunk tárgyalásokat kezdeményezni, de a románok merev magatartása miatt minden próbálkozás meghiúsult. Felvetették az elhurcolt javak kérdését is, ebben kedvező eredményt is értek el. 4 A következő napon Truman egyetlen kérdést említett meg s ez a Duna-hajózás kérdése. Itt kell megcáfolnia 2 Byrnes, James Francis (1879-1972) amerikai demokratapárti politikus, 1945-től 1947-ig az Egyesült Államok külügyminisztere volt. 3 A nagyhatalmak külügyminiszterei 1946. május 7-én Párizsban tartott értekezletükön hatálytalanították az úgynevezett bécsi döntéseket s úgy határoztak, hogy Magyarország az 1938ban érvényben volt határait kapja vissza. „A határozathozatal — mint Auer Pál követ utólagos, de sok tájékoztatást nyújtó jelentésében írta — percek alatt történt és megfelelt a már Londonban létrehozott megállapodásnak. Ott állítólag az Egyesült Államok rámutatott arra, hogy a határkiigazítás problémájának megvizsgálása kívánatos és lehetőleg a két szomszédállam [Románia és Magyarország] közvetlen tárgyalását és megegyezését ajánlotta, azonban Szovjet-Oroszország negatív álláspontot foglalt el. (Ez amerikai és francia személyiségektől eredő információ, amelyeknek hitelességét még nem volt módomban ellenőrizni.)" A Szovjetunió magatartásának indokát Auer abban látta, hogy Románia újból elveszítette Besszarábiát és Bukovina egy részét, valamint Dobrudzsát s nem akarták jobban megcsonkítani, továbbá hogy a küszönön állott választásokra tekintettel nem óhajtotta Groza helyzetét meggyengíteni. Nem hallgatta el azonban azt a nézetét sem, hogy a pártok közötti véleményeltérések miatt csak túlságosan későn lépett fel a magyar kormány a békével kapcsolatos igényeit illetően, tehát nem készítette fel kellően a nemzetközi közvéleményt. (MOL XTX-A-1-J-1946-XVI-6927) A szovjet állásfoglalásban természetesen szerepe volt annak is, hogy Románia már 1944 augusztusában átállt és jelentős erőkkel vett részt a Németország elleni háborúban. 4 A magyar kormány a Magyar Nemzeti Bank mintegy 32 millió dollár értékű aranykészletének, a Magyar Államvasutak kocsiparkjának, a magyar gőzhajózási társaságok hajóinak a viszszaszolgáltatását kérte, kérte továbbá az amerikai hadfelszerelési feleslegből való vásárlásra nyújtott 10 millió dolláros hitel 20 millió dollárra való felemelését, az UNRRA anyagi segítségének növelését, valamint kölcsönt is kért az Export-Impont Bank révén. 890