Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

3. 1946. február 7. Rákosi Mátyás államminiszter: A bemutatkozó beszéddel lényegében egyetért, de néhány megjegyzést kíván hozzáfűzni. A beszéd komor hangját feltétlenül enyhíteni kell. A helyzet nehéz, de a magyar nép ezer esztendőn keresztül már sokszor volt nehéz helyzetben és ezeket a nehéz időket mindenkor átvészelte. A komor hang nagyon lehangoló hatású volna. Maga az a szó, hogy „komor" többször fordul elő a beszédben. A nehézségeket és a színeket ne túlságosan sűrítsük. Ott, ahol a miniszterelnök azt állítja magáról, hogy kormányzati gyakorlat nélküli férfi, az a rész feltétlenül módosítandó volna. Az első két mondat teljes kihagyásával megoldható a változtatás. A magyar életnek központi kérdése kétségtelenül az infláció elleni harc. A beszédből ez nem tűnik ki eléggé. Ki kellene fejezni, hogy az infláció elleni harc a kormány figyelmének központjában áll, s ez képezi erőkifejtésünk zömét. A beszéd végén mégegyszer fel kellene vetni ezt a kérdést. Szükségesnek tartja, hogy a bányák államosításának kérdése is kifejezést nyerjen. Indokolt ez főként a további államosítások problémájánál. A köztársaság megalakulását

3 jobban kellene kifejezni, mert a földreform megvalósítása óta ez a demokráciának a legnagyobb ténye. A Gazdasági Főtanácsnál

4 rá kell mutatni arra, hogy beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Szükséges ez, mert a Gazdasági Főtanács támadásoknak van kitéve. Az elhurcolt javak fontossága nem eléggé világos a közvélemény előtt. Eddig a 17 milliárd aranypengőre becsült kivitt javakból 11 milliárd van regisztrálva. Ez az összeg mutatja a kérdés rendkívüli horderejét. Romániával kapcsolatos helyzetünknél Groza miniszterelnök személyét is érinteni kell, és feltétlenül választ kell adni a már két ízben felvetett vámunió kérdésére.

5 Annak idején Tildy miniszterelnök utalt a román kormányjavaslataira, és most sem szabad elhallgatni a dolgot, mert ez téves következtetésekre adna alkalmat. Ekként formulázná meg a szöveget: ,,Ez a kérdés a magyar kormány legnagyobb rokonszenvére talált és ennek megfelelően fog vele foglalkozni." Az államháztartás egyensúlyára vonatkozó beszédrésznél kifogásolja a „bizonytalanná tették" kitételt, mert ez arra mutatna, hogy egyensúly van, holott eddig még nem jutottunk el. Hangsúlyozandó lenne, hogy a köztisztviselői kérdés egyik legfontosabb problémája az államháztartás egyensúlyának, 3 Lásd az [1.] 84. sz. jegyzőkönyv 1. sz. jegyzetét. 4 A Gazdasági Főtanácsot a 12 090/1945. ME sz. rendelet (MK 1946. január 9.) hozta létre azzal, hogy a gazdasági élet szükségleteinek megfelelő kormányzati és rendes menetének biztosítására irányuló törekvéseket szolgálja. Megszüntetéséről a 4083/1949. Korm. sz. rendelet (MK 1949. június 11.) intézkedett. 5 Groza, Petru (1884-1958) román antifasiszta politikus. 1921-1922-ben, majd 1926-1927ben miniszter, 1945 márciusától a kormány elnöke. 1952-1958-ban a Nagy Nemzetgyűlés elnöke. Többször tett kijelentést Románia és Magyarország vámunióját, a két ország szorosabb együttműködését illetően. Lásd e kérdéskörről Lipcsey Ildikó: Réczei László feljegyzései 1945 márciusi romániai megbeszéléseiről. Történelmi Szemle. 1984. 4. sz. 617-627. pp., valamint Gyarmati György: Dilemmák a Dunatájon. 1945-1948. Magyarország és a délkelet-európai föderációs tervek. Századvég. 1986. 2. sz. 66-87. pp. 88