Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

33. 1946. június 18. Az itt felsorolt kívánságokkal szemben arra lehetne hivatkozni, hogy szabadabb nemzetközi forgalom esetén nincsen nagy jelentősége annak, vajon nyersanyag- és energiaforrások az ország határain belül, vagy a szomszéd országokban vannak-e. Ez a felfogás figyelmen kívül hagyja, hogy az idegen állam területén lévő nyersanyagforrások messzemenő gazdasági együttműködés esetén sem használhatók ki olyan mértékben, mint ez lehetséges volna, ha ezek a magyar kormány kontrollja alatt állnának. A magyar kormány ezzel kapcsolatban újbóli kifejezésre juttatja a legszorosabb gazdasági koUaborációra való hajlandóságát, de a történelmi felelősség szempontjából leszögezendőnek tartja azt is, hogy eredményes kollaboráció csak életképes felek között lehetséges. 2. Magyarország nemzetközi kötelezettségei Magyarország nemzetközi kötelezettségei részben a vesztett háborúból erednek, részben attól függetlenek, és a két világháború közötti nemzetközi eladósodásának következményei. Időrendben a nemzetközi tartozások előzik meg a háború okozta kötelezettségeket, a nemzetközi jog és a politikai erkölcs szempontjából a háborús felelősségből eredő terheket illeti a magyar kormány felfogása szerint a prioritás. Alátámasztja ezt a véleményünket az a körülmény is, hogy előbb írt kötelezettségeink részben a magánjogi jogviszonyokon alapulnak, míg az utóbbiak eredete nemzetközi szerződés (a fegyverszüneti egyezmény), amely a Szövetséges Hatalmak aláírását viseli. Ha azonban Magyarország a maga gazdasági békecéljait a Szövetséges Hatalmak elé terjeszti, e sorrendiség szempontjának nyomatékos hangsúlyozása ellenére sem tehet mást, mint hogy mindegyik tényező súlyát odatárja a dönteni hivatottak elé, s tőlük kér nemcsak határozatot, de útmutatást és tanácsot is abban a tekintetben, hogy hogyan feleljen meg mindazoknak a kötelezettségeknek, amelyeket — ha időrendben megosztva is — de teljesíteni akar éppen annak érdekében, hogy egyfelől a békére irányuló jószándékát bizonyítsa, másfelől hogy a nemzetközi gazdasági összeköttetésből mint kötelezettségeit nem teljesítő adós ki ne rekesztessék. A magyar kormány a moszkvai fegyverszüneti egyezmény óta ismételten és ismételten tanújelét kapta annak, hogy a Szovjetunió számot vet a magyar állam teherviselő képességével, sőt ezen túlmenően azokkal az érdekekkel is, amelyek a magyar gazdasági élet rekonstrukciójához fűződnek. A magyar kormányt áthatja az a tudat, hogy a Szovjetunió a jövőben is hajlandó lesz az általa megállapított szükséghez képest a jóvátételi terheket akár időbeli beosztásuk, akár abszolút mértékük, akár megoszlásuk szempontjából enyhíteni. Meggyő845