Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

33. 1946. június 18. günkbe került az ő ellátásuk. Összeállították kb. a kiadásokat gondolva, hogy a polgári lengyel menekültekre vonatkozólag megtérül. Kb. 20 millió dollár lenne a követelésünk. A lengyelek ezzel szemben azt a fegyvermennyiséget gondolták részünkre ellenértékképpen adni, melyet ők annak idején idehurcoltak, viszont, amit a németek nyomban el is vittek. Felteszi a kérdést, hogy a békejavaslatoknál ezt a kérdést nem kell-e érinteni, esetleg kompenzációs formában.

20 [Bán] Iparügyi miniszter: A legjobb lenne a lengyelektől kokszot és szenet kompenzációképpen kapni. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: Lehet, ilyen irányban [fog] majd tárgyalni és kéri az adatokat vele pontosan közölni. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. [7] 6 [Ballá] a külügyminiszter [képviseletében] előterjeszti javaslatát a magyarszlovák lakosságcsere végrehajtásával kapcsolatban.

21 A magyar kormány gazdasági békejavaslatainak élesebb hangvételű alapszövegét Kárász Artúr, a Magyar Nemzeti Bank elnöke írta. Ez a kormány által átalakított szövegnél terjedelmesebb javaslat megjelent Kárász Artúr: 80 év a Föld körül (Bethlen Gábor Könyvkiadó-Irodalmi Újság. Budapest-Párizs. 1990.) c. kötetben. 229-247. pp. E jegyzéktervezetet a Nemzetgyűlés külügyi bizottsága által kiküldött békeelőkészítő albizottság a 3. ülésén, 1946. június 12-én tárgyalta. A vita jegyzőkönyvét Kárász Artúr említett könyvének II. mellékleteként közölte (248263. pp.) Ebből is kitűnik — főleg Révai József felszólalásaiból —, hogy a Kárász Artúr ellen folytatott, bank-elnöki leváltásához vezetett hadjáratban a tervezetében foglaltaknak elsőrendű fontosságuk volt. Lásd még e jegyzőkönyv 2. napirendi pontját és jegyzeteit. 20 A béketárgyalási anyagba nem került be ez a kérdés. 21 A jegyzőkönyv mellett megtalálható a „Tervezet a magyar-szlovák lakosságcsere végrehajtására" című feljegyzés. Első lapjának tetejére a következő ceruzával írt megjegyzést írták „Küldi: Dr. Jócsik Lajos államtitkár." A tervezet első fejezete az áttelepülő, illetve áttelepítésre kerülő magyar lakosság számával, az áttelepítésük okával, indokaival foglalkozott. Négy kategóriát állapított meg, egyrészt a tényleges csere folytán áttelepülőket, ezek számát 80 000 főre tette; másrészt a cserequótán felül kitelepítetteket említette 40-50 000 fővel, akiknek a száma azonban a családtagokkal együtt mintegy 150 000 fő volt (megjegyezte, hogy ezek minden ingó és ingatlan vagyonukat elvesztették az elítélés folytán); harmadrészt utalt arra, hogy az egyezmény végrehajtása kapcsán megindult a szlovákiai magyarság felbomlása és sokan állás és jövedelem nélkül várakoztak a további fejleményekre, de amennyiben Csehországba kellett volna települniök, akkor inkább Magyarországra költözést választották, ezek többnyire szegény zsellérek, számuk akkor még nem volt ismeretes; a negyedik kategóriát azok képezték, akik a csehszlovák hatóságok intézkedései folytán már Magyarországra menekültek, s akik mintegy 20 000-en voltak. Általában — az elítélésük miatt áttelepítendőket leszámítva — a legjobb magyar népi elemnek minősítette a feljegyzés ezt a társadalmi csoportot. A második fejezet az áttelepülés előkészítésével, az áttelepítés lebonyolításával, és az áttelepülők utólagos gondozásával foglalkozott. Mindenekelőtt a megfelelő földterület biztosítását kitelepülő szlovákok, németek földjeinek erre a célra való fenntartását hangsúlyozta, illetve az állami és magánalkalmazásuknak a lehetőségét vizsgálta. 839