Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

32. 1946. június 14. nemzetközi megállapodás szerint ingóságaikat elvihetik, de nem fogja engedni nagymérvű élelmiszer kiszállítását. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

42 42 Igazságügyminiszter képviseletében Pfeiffer Zoltán államtitkár a nyugdíjasok B-listája ügyében óhajt pár szót szólni. Olyan gyorsan jelentették meg a rendeletet, hogy nem volt alkalma az Igaz ságügyminisztériumnak alaposan átnézni. Szanálási rendelkezések egyáltalán nem érvényesültek. Mindaddig, amíg a bizottságok nem döntenek a nyugdíjigények kérdésében, csak arról lehet szó, hogy csökkentésre javasolja azokat, akik antidemokratikusak voltak. Rendelet nélkül azonban nem lehet lecsökkenteni. Kemény György [pénzügyi] államtitkár: Amíg nincs megállapítva, hogy kit lehet leépíteni, nem lehet szabályozni a kérdést. Most tárgyalja a Pénzügyminisztérium mennyi fizetés jut az aktívakra és mennyi a nyugdíjasokra. Ennek a keretén belül kell majd a megállapításokat eszközölni. A skála már készen van, a büdzsé-törvényben le kell fektetni a nyugdíjskálát és a fizetési skálát. A késedelem egyelőre nem okoz zavart. Pfeiffer Zoltán [igazságügyi] államtitkár: Két kategóriája van, a nyugdíj és a végkielégítés. Pl. két évi fizetésre van igénye annak, akit végelbánás alá vonnak. Ha augusztus 1-jéig nem lesz lebonyolítva, akkor nem lehet megcsinálni a szanálást, mert aránytalanságok állnak elő. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

43 43 [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Az UNRRA panaszolta, hogy egyes hivatalos szervek fordultak hozzá különböző kérésekkel és ajánlatokkal. Java42 A T.2294/1946.I.M. sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy a magyar-csehszlovák lakosságcsere tárgyában 1946. február 27-én kötött egyezmény - lásd az [5.] 88. sz. jegyzőkönyv 15. napirendi pontját és a.) mellékletét - VII. cikke szerint az áttelepülő személy ingatlanára vonatkozó tulajdonjog átszállt arra az államra, amelyet az illető elhagyott. Az egyezmény nem állított fel elidegenítési vagy terhelési tilalmat. Az áttelepülő szlovákok éltek is a lehetőséggel - ezzel nagymértékben csorbították a magyar állam jogait. Mivel a Csehszlovákiából áttelepített magyarok letelepítésére csak a kitelepülő szlovákok ingatlanai szolgálhattak, ezért sürgősen szükség volt olyan jogszabály kiadására, amely gátat vethetett a szlovákok ingatlanelidegenítési szándékai elé. Az igazságügyminiszter nem akarta a normális gazdasági rend helyreállításának időszakában általános, az ingatlanforgalmat korlátozó rendelkezést kiadni, ezért csak az áttelepítések szempontjából elsősorban számbajövő községekben kívánta a tulajdon-változás telekkönyvi bejegyzését függővé tenni annak a körülménynek az igazolásától, hogy az ingatlant elidegenítő az egyezmény alapján Csehszlovákiába áttelepülő személy-e. Bejelentette, hogy a rendelet tervezetével a miniszterelnök, a földmívelésügyi miniszter és a külügyminiszter is egyet értett. Lásd a 6850/1946. ME sz. rendeletet (MK 1946. június 15.), valamint az ezt helyesbítő közleményt a MK 1946. június 16-ai számában. 43 Lásd a [31.] 114. sz. jegyzőkönyv 46. napirendi pontját és jegyzetét. 824