Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
31. 1946. június 7. 61 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát dr. Purjesz Béla és dr. Riesz Frigyes tiszteletbeli doktori címmel történő kitüntetése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 57 62 [Kersztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát Rab István gimnáziumi igazgató visszatartása tárgyában. Minisztertanács Rab István gimnáziumi igazgatónak a szolgálatban egy évre való visszatartásához hozzájárult. 58 63 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát dr. Zibolen Endre tényleges szolgálatban való visszatartása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 59 57 A 45 011/1946.V.K.M.VI.Ü.O. sz. előterjesztésében a miniszter dr. Purjesz Béla szegedi nyilvános rendes egyetemi tanár, rector és dr. Riesz Frigyes szegedi nyilvános rendes tanár prorector tiszteletbeli doktorrá avatására tett javaslatot. Kérte, hogy dr. Purjesz Bélának a jogtudományok, dr. Riesz Frigyesnek pedig az államtudományok tiszteletbeli doktorává avatása érdekében a köztársasági elnökhöz előterjesztést tehessen. Dr. Purjesz Béla (1884-1959) 1907-ben a budapesti egyetemen szerzett orvosdoktori oklevelet. 1908-tól a kolozsvári Tudományegyetem belklinikáján dolgozott, 1911-ben lett tanársegéd, 1915-ben magántanári képesítést nyert. 1925-től a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, 1926tól nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. 1931-ben kinevezték a belgyógyászati diagnosztika nyilvános rendes tanárává. 1944 októberében a szegedi egyetem dékánja, majd 1945-től rectora volt. Nagy érdemeket szerzett a Kolozsvárról elmenekült jogi professzorok karrá szervezésében éppen ezért javasolták tiszteletbeli jogtudományi doktorrá avatását. Dr. Riesz Frigyes (1880-1956) 1902-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen avatták bölcsészettudományi doktorrá, majd középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1906-tól a lőcsei állami főreáliskolában tanított. 1912-ben kinevezték a kolozsvári tudományegyetem felsőbb mennyiségtan nyilvános rendkívüli tanárává, majd 1914-ben nyilvános rendes tanárrá. 1920 után a Szegedi Tudományegyetemen oktatott, 1940-ben nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. Több hazai és külföldi matematikai társaság munkájában vett részt. A miniszterelnök 1945-ben meghívta a Pázmány Péter Tudományegyetem III. számú matematikai tanszékére nyilvános rendes tanárnak, de a nehéz időkre tekintettel nem hagyta el a szegedi egyetemet - a felkérés elfogadására félévi haladékot kért. Jelentős szerepe volt neki is, mint a szegedi egyetem prorectorának, az ottani jogi kar megszervezésében. 58 Az 50 444/1946.V.K.M.V.Ü.O. sz. előterjesztés a minisztertanács hozzájárulását kérte — a dunántúli református püspök javaslata alapján —, hogy Rab István pápai református gimnáziumi igazgatót az 1946/47. iskolaév végéig a szolgálatban visszatarthassa, mivel — mint a miniszter írta — nem állt rendelkezésre olyan megfelelő képzettségű református tanár, akire az évszázados hagyományokkal rendelkező intézet felelős vezetését rá lehetett volna bízni. 59 A 38 875/1946.V.K.M.V. sz. előterjesztés hozzájárulást kért ahhoz, hogy dr. Zibolen Endre tanügyi főtanácsost, a budapesti gyakorló gimnázium igazgatóját az 1946/47. iskolai év végéig a 798