Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

31. 1946. június 7. kívánja tisztázni, hogy ha jelentkezésüktől fogva 15 napon belül nem igénylik, jogaik megszűnnek. A határidő eltelte után a lakás nem bocsátható vissza. Rendkívül sok az ilyen eset és evégből teljesen leálltak az építkezések. Ezzel a javaslattal áthidalható lenne a kérdés. [Ries] Igazságügyminiszter: Erre nézve van eljárási szabály. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy az 5. § végleges szövegét az újjáépítési miniszter az igaz ságügyminiszterrel együtt tár­gyalja le. 25 25 [Antall] Újjáépítési miniszter előterjeszti javaslatát az építési ellenőrző műszaki felülvizsgálati díj [sic!] megállapítása tárgyában. Az 5. pont ellen a pénzügyminiszternek és [az] iparügyi miniszternek voltak észrevételei, amiket javaslatába majd bedolgoz. [Rajk] Belügyminiszter: Az 5. pont kiegészítését kéri, hogy a városi és községi építkezéssel kapcsolatban ,,a pénzügyminiszterrel" szó után „és be­lügyminiszterrel" kitétel veendő fel. [Nagy] Miniszterelnök: Úgy látja, hogy a javaslat még hosszabb megvita­tást igényel, kéri a napirendről levenni. [Antall] Újjáépítési miniszter előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 26 25 A 62 684/1946.U.M. sz. előterjesztés a lakások és más helyiségek helyreállításáról szóló 10 300/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. november 4.) gyakorlati alkalmazása során felmerült szempontok alapján kérte annak kiegészítését. Főleg azokról az esetekről szólt (5. §), amikor a bérlő a bérlemény sérülése következtében elhagyta azt, s a jogviszony bizonytalansága folytán késlekedett a helyreállítási munka. Más esetben az ingatlan tulajdonosa felmondott a bérlőnek azért, mert az illető nem használta a bérleményt, bár ez a helyzet csak azért állt elő, mert a bérlő helyreállítási munkákat végzett, s amíg az be nem fejeződött, nem tudta használni. A fent említett rendelet a helyreállítást végzőnek bizonyos előnyöket biztosított, de a tulajdonos és a bérlő eseté­ben eltérő módon. Sok esetben viszont a tulajdonos és a bérlő közösen végeztette a helyreállítást, ezeket az eseteket is szabályozni kívánta. Végül a háborús, politikai vagy faji okokból elhagyott, majd háborús sérülés után helyreállított lakások visszajuttatásának ügyéről is intézkedni kívánt a rendelettervezet. Lásd még a [34.] 117. sz. jegyzőkönyv 27. napirendi pontját. 26 Az újjáépítési miniszter szám nélküli előterjesztése a közületi magasépítkezések és az ezekkel kapcsolatos műszaki létesítmények munkáinak ellenőrzését és felülvizsgálatát végző mű­szaki képesítésű köztisztviselők díjazásáról szólt. Ez a kiszállási jellegű munka egyébként is külön díjazással járt, ezen kívül fizikai erőkifejtést is igényelt és a ruházatot is fokozottan rongálta, ezért a korábban megállapított — de az infláció folytán értékét vesztett — díjak újbóli megállapítására tett javaslatot. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete is, de ennek nincs 5. pontja, így nem érthető a miniszterek ezzel kapcsolatos észrevétele. Az előterjesztés mellett található egy rendelettervezet a közületi építkezések tárcaközi véle­ményező bizottságának a szervezéséről. A tervezet szerint a bizottság feladata lett volna a közü­leti építkezések sorrendjének megállapítása, költségeiknek a felmérése, az építkezések idejének és 783

Next

/
Thumbnails
Contents