Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
31. 1946. június 7. 21 [Antall] Újjáépítési miniszter bejelenti, hogy a tárgysorozaton 1. szám alatt szereplő előterjesztését az építésügyi és közmunkaügyi igazgatás, valamint a városrendezési ügyek újabb szabályozása tárgyában a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 22 látta el. Feladata volt a mezőgazdasági és az ipari termékek csereügyleteinek irányítása, a cserék feltételeinek megállapítása, ellenőrzése, nyilvántartása, a beszerzési és eladási árak megállapítása. Megszüntetéséről a 11 000/1946. K.M. sz. rendelet (MK 1946. szeptember 18.) intézkedett. 22 Előzményéről lásd az [5.] 88. sz. jegyzőkönyv 36. napirendi pontját. A jegyzőkönyv mellett nem található az előterjesztés. Szám és keltezés nélküli iratként viszont itt van egy törvényjavaslat-tervezet az építésügyi és közmunkaügyi igazgatás, valamint a városrendezési ügyek újabb szabályozásáról. Ez a tervezet kimondta egyrészt azt, hogy az újjáépítési miniszteri állást építési és közmunkaügyi állássá kell átszervezni, másrészt az új miniszter hatásköre felől intézkedett, harmadrészt pedig a városrendezési ügyek országosan egységes intézése céljából az Országos Városrendezési és Építésügyi Tanács szervezéséről szólt. Ez a törvénytervezet — és feltehetőleg a végrehajtásáról szóló rendelettervezet is — már 1946 áprilisában a Gazdasági Főtanács elé került. Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter 3430/1946.1. számú, 1946. április 26-án kelt, a Gazdasági Főtanácshoz intézett levelében — amelynek másolata megtalálható a jegyzőkönyv mellett — már tiltakozott az ellen, hogy a közlekedéssel kapcsolatos építési és újjáépítési ügyek más tárcához kerüljenek. A vasutak, a hajózás, a légiközlekedés, az út és hídügy, a posta építési ügyei kapcsán felmerülő szakkérdések miatt — amelyekben a közlekedésügyi tárca szakértőinek véleményt kellett nyilvánítaniuk — értelmetlennek mondta a kettős ügyintézést, vagy az említett feladatok teljes átcsoportosítását. A közlekedési különleges építésügyi szempontokat figyelembe vevő, az építési- és közmunkaügyi miniszter ügykörének, valamint az Országos Városrendezési és Építésügyi Tanács szervezetének és ügykörének tárgyában készült, 1946. június 1-jei keltezésű újabb rendelettervezet szintén megtalálható a jegyzőkönyv mellett. Ennek első fejezete az építési- és közmunkaügyi miniszter ügykörét határozta meg. Kimondta, hogy mindaz a hatáskör megilleti, amelyet az újjáépítési miniszter hatásköréről szóló 2660/1945. ME sz. rendelet (MK 1946. június 3.), vagy más építésügyi jogszabály rögzített. Szólt az állami, a fővárosi, a községi, továbbá a magánépítkezésekkel kapcsolatos feladatairól, az építőanyagok termelését, forgalmát illető jogáról. Kivenni javasolta azonban az új minisztérium hatásköréből az államvasutak, a posta, az állami erdőgazdaság és az állami bányák, valamint az állami utak és hidak építését. Részletesen foglalkozott a tervezett minisztérium és a többi tárca viszonyával, együttműködésével. A második fejezet az Országos Városrendezési és Építésügyi Tanács szervezésével és ügykörével foglalkozott. Ezt Budapestre és környékére vonatkozóan a Fővárosi Közmunkák Tanácsára, az ország más területeit illetően pedig az úgynevezett Vidéki Közmunkák Tanácsára támaszkodva kívánta működtetni. Részletesen kitért a tervezet e testületek összetételére, működésére. A harmadik fejezet főleg az átmeneti időszakra vonatkozó intézkedésekről, egyes korábban működött építésügyi szervek megszüntetéséről, az új rendelet életbeléptetéséről szólt. 1946. június 4-én a Közlekedésgyi Minisztérium 5729/1946.T. sz. alatt újabb levélben tiltakozott, most már az újjáépítési miniszternél az új építésügyi jogszabályok ellen. Ennek a levélnek a másolata is megtalálható a jegyzőkönyv mellett. (Gerő Ernő korábban említett levelének másolatát is megküldték.) Egyrészt a közlekedéshez tartozó mélyépítési ügyeknek az új tárcához kapcsolása ellen szólt, másrészt az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek találta, ha a miniszter hatáskörébe tartozó városrendezési és építési ügyeket egy tanácsra bízzák. A tanács működését eleve lassúnak, nehézkesnek és bonyolultnak minősítette. 781
