Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
29. 1946. május 31. hogy az iparügyi miniszter valóban 15 nap alatt hozza az államosítás iránti előterjesztését. Dr. Balogh István [államtitkár] a 2. § olyan módosítását kívánja, hogy az iparügyi miniszternek biztosított hozzájárulást az iparügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök eszközölje. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a 2. §-ban körülírt kinevezéshez való hozzájárulást és az iparügyi miniszternek biztosított jogkört, az iparügyi miniszter előterjesztésére a miniszterelnök gyakorolja. Azt a bejelentést, hogy az iparügyi miniszter 15 nap alatt az államosításra vonatkozó javaslatát előterjeszti, tudomásul vette. 56 56 A 38 481/I.1946.Ip.M. sz. előterjesztés javasolta a bauxitbányák és az alumíniumtermelés államosításának előkészítése érdekében — figyelemmel az 1946. április 8-án kötött ([17.] 100. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pont) egyezménnyel létesült magyar-szovjet közös bauxit-alumínium vállalatokra is — az alumíniumtermelés állami ellenőrzését. A rendelettervezet az állami ellenőrzés tényét a cégbíróságnál a cégjegyzékbe is be kívánta vétetni. Az ellenőrzést az iparügyi miniszter által kirendelt miniszteri biztosra javasolta bízni. Előírta, hogy a vállalat elnökéül csak olyan személy választható, akit az iparügyi miniszter erre előzőleg jóváhagyott. Amennyiben a magyar-szovjet egyezmény alá tartozott vállalat részvényeinek legalább harminc százaléka az államkincstár birtokában volt, vagy ha az államkincstár, illetve az Ipari Munkaszervező Intézet a vállalatnak 1944. december 31-e előtt olyan hosszúlejáratú hitelt nyújtott, amelynek alapján a vállalat tartozása 1944. december 31. napján meghaladta a vállalat akkori alaptőkéjének összegét, a magyar részről megválasztható igazgatósági tagok többségét az iparügyi miniszter kijelölési hatáskörébe kívánta vonni. A jegyzőkönyv mellett, az Iparügyi Minisztérium által készített rendelettervezet mellett megtalálható annak az Igazságügyminisztérium által készített — csak fogalmazásában eltérő — változata. A miniszteri biztos kirendelését tekintve — a minisztertanácsi határozattal ellentétben — nem változtatták meg a 2. §-t az iparügyi miniszter jogkörét illetően. A vállalatok igazgatóságának elnökének, vezérigazgatóhelyettesének megválasztása, illetve alkalmazása esetében vették fel a rendelet végső szövegébe azt, hogy az iparügyi miniszter a miniszterelnök hozzájárulásával dönt. Lásd a 6380/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. június 8. Három szovjet-magyar bauxit-alumínium társaság, az Alumíniumércbánya és Ipar Rt. (ez magában foglalta a gánti, iszkaszentgyörgyi, halimbai, tapolcai bányaüzemeket, a Bauxitkutató Expedíciót és a Viktória Vegyészeti Gyárat), a Magyar Bauxitbánya Rt. (amelyhez tartozott a Nyírádi Bauxitbánya, az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó, valamint a Székesfehérvári Alumínium-feldolgozó Vállalat), valamint a Dunavölgyi Timföldipar Rt. (ide került a később felépült Almásfüzitői Timföldgyár) magyar része eleve állami kezelésbe került. A tisztán magyar tulajdonban maradt vállalatokat az 1948. évi XIII. tc.-vel államosították. (A magyar ezüst története. Az állami alumíniumipar ötven éve, 1948-1997, Budapest, 1997. Főszerkesztő dr. Klug Ottó, szerkesztő: Radnai József) Az Ipari Munkaszervező Intézet a 2200/1933. ME sz. rendelet (MRT 1933. március 4., 11481149. pp.) alapján létesült. Hitelnyújtás útján segítette az ipari munkaalkalmak létrehozását, de az ipari hitelszükségletek kielégítésében egyébként is közreműködött. 1947 után megszűnt. Az alumíniumtermelés állami ellenőrzésével kapcsolatban felmerült államosítási terv ellenzést váltott ki a szakemberek körében. Az egyik — aláírás nélküli — feljegyzés hangsúlyozta, hogy az államosítással „legértékesebb nemzeti kincsünk, a bauxit nem tudna nemzetgazdaságunk egyik legnagyobb erőforrásává válni", mivel így ez az ipar teljesen a szovjet irányítása alá kerülne. 755