Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

28.1946. május 24. [57] 55 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát Ethey Géza [minisztériumi osztálytanácsos] jóvátételének elutasítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. [58] 56 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát az Országos Iparoktatási Tanács szervezéséről szóló 80/1946. ME számú rendelet módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

49 [59] 57 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát a közegészségügyi szempontból nélkülözhetetlen gyógyszer vagy egyéb szer előállításának biztosítása érdekében adható kényszerengedély tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

50 [60] 58 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát a Magyar-Szovjet Bauxit Alumínium Társaság szindikátusi szerződésének Nógrádi Sándor által történt aláírásának jóváhagyása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

51 49 A 26 984/VII./1946.Ip.M. sz. előterjesztés az Országos Iparoktatási Tanács szervezéséről intézkedő 80/1946. ME sz. rendeletnek (MK 1946. január 23.) a tanács tagjairól szóló 2. §-át javasolta kiegészíteni: a szakemberek és a tárcák képviselői mellett a kereskedelmi és a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatót is javasolta felvenni ezek sorába. Az előterjesztés mellett megtalálható az Igazságügyminisztérium egyetértő véleménye, amely azonban felhívta az iparügyi miniszter figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági szakoktatási főigazgató állása ekkor még nem volt megszervezve, javasolta ezért, hogy a fenti rendelet ne jelenjen meg előbb mint, amíg a nevezett főigazgatói állás betöltésre nem kerül. Lásd a 11 100/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. október 3. 50 A 28 697/1-1946.Ip.M. sz. előterjesztés emlékeztetett arra, hogy a szabadalmak közre káros hatásainak a lehetséges kiküszöbölése érdekében az 1895. évi XXXVII. te. 2. §-ának 4. pontja kivette a szabadalmazható találmányok köréből a gyógyszereket. Ugyanakkor azonban mivel más találmánynak a szabadalmazása is kihathatott a gyógyszerek gyártására, az ilyen jellegű szabadalom tulajdonosa, amennyiben elmulasztotta a szabadalom gyakorlatba vételét, szintén elvonta a találmány tárgyát a fogyasztóktól. Ezért az 1932. évi XVII. te. úgy rendelkezett, hogy a mulasztó szabadalomtulajdonos szabadalmának gyakorlatba vételére a hatóság kényszerengedélyt adhasson más vállalkozónak. A magyar általános magánjog azonban a kényszerengedély gyakorlatáról nem intézkedett. Ezt próbálta pótolni az iparügyi miniszter a bemutatott rendelettervezettel, amely az adott időszak közegészségügyi helyzetére figyelemmel, az 1932. évi XVII. tc.-ben a szabadalom gyakorlatba vételére előírt 3 éves várakozási időt 6 hónapra rövidítette le, viszont előírta, hogy a kényszerengedély alapján előállított gyógyszerre, sebészeti kötözőszerre vagy a gyógyulást szolgáló más eszközre, illetve ezek előállítására vonatkozóan az engedélyes találmányi szabadalmat nem nyerhetett. Lásd a 6130/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. június 6. 51 A 33 777/1946.XII.Ip.M. sz. előterjesztés a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Társaság létesítése tárgyában Budapesten, 1946. április 8-án kötött egyezmény végrehajtásáról szóló szin717