Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

26. 1946. május 18. Minisztertanács a Műegyetem és a Nemzeti Múzeum helyreállítási munkálatainak részbeni fedezésére egymilliárd háromszázmillió adópengő folyósításához hozzájárult. 30 Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Bereczky államtitkár] bejelenti, hogy a tárgysorozaton szereplő 4. számú előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertáncs a bejelentést tudomásul vette.

48 31 Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Bereczky államtitkár] előterjeszti javaslatát dr. Bibó Istvánnak a Szegedi Tudományegyetemen a politikai tanszékre történő kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

49 48 A napirendről levett 33 360/1946.V.K.M./VII. sz. előterjesztés, az 5090/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. július 31.) 4. §-a szerint a mozgóképüzemektől a Belügyminisztériumhoz befolyt összeg 12%-ának a szabadművelődés és a közoktatás céljára való átadását sürgette. Kérte, tegyék lehetővé, hogy a szórakoztató filmek után befolyó összegnek legalább a töredéke a nép oktatását ingyenesen szolgáló filmek alakjában visszajuthasson a néphez és a gyermekekhez. 49 A 40 991/1946.V.K.M.VI.ü.o. sz. előterjesztésében hivatkozott arra, hogy az 1945. október 24-ei minisztertanács (62. sz. jegyzőkönyv 29. napirendi pontja és melléklete, közölve: DMB mt. jkv. B. kötet 437, 459-462. pp.) hozzájárult a Szegedi Tudományegyetemen volt — s az 1940. évi XVIII. te. alapján Kolozsvárra átvitt — jog- és államtudományi kar újjászervezéséhez. A már részben megtörtént tanári kinevezéseket szándékozta kiegészíteni — s a kar egyhangú meghívó határozata alapján — Bibó Istvánt oda a politikai tanszékre kinevezni. Dr. Bibó István (1911-1979) a középiskolát Budapesten, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, 1933-ban a jogtudományok, 1934-ben az államtudományok doktorává avatták. Bécsben, Genfben, Hágában, Párizsban folytatott kiegészítő tanulmányokat. 1934-től bírósági fogalmazó gyakornok volt, 1940-től törvényszéki bírói rangot kapott. 1938-tól az Igazságügyminisztériumban teljesített szolgálatot, 1941-ben miniszteri titkár lett. 1945 februárjától a debreceni kormány Belügyminisztériumában dolgozott, április 16-ától a törvényelőkészítő osztály vezetőjeként. 1945. május l-jétől miniszteri tanácsos, 1945. augusztus 16-ától a közigazgatási főosztály vezetője volt. 1946 augusztusában — Rajk belügyminiszterrel való rendszeres konfrontálódása miatt — megvált belügyminisztériumi posztjától. 1940. június 13-ától a szegedi egyetem magántanárrá habilitálta, majd a kolozsvári egyetemen is tanított. 1946 májusában a debreceni egyetem politikai tanszékének vezetője, 1946. július 22-étől a szegedi egyetem nyilvános rendes tanára. 1946 júliusától a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Munkái, közszereplése alapján egyetemi tanárként már 1950-ben nyugdíjazni kívánták, 1951-től a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársa. 1956 novemberében a Nagy Imre kormány államminisztere. 1957 májusában letartóztatták, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. 1963ban közkegyelemben részesült. A Központi Statisztikai Hivatal könyvtárosa lett. 1971-ben nyugdíjazták. 661