Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

26. 1946. május 18. rak sértetlenek maradtak, Juhász mérnök

5 szerint könnyen felszabadíthatók ezek az áruk. - A géprendeléseknél elsősorban a nagy gyárak rendelései lettek honorálva. A textilgépeknél igyekezett emelni a kapacitást, azonban a svájci ipar teljes kapacitásában le van foglalva. A kereskedelmi és gazdasági tárgyalásokon kívül a diplomáciai körben is igyekezett tiszta képet teremteni. A Kállay kormány Svájcba egy bizonyos aranymennyiséget küldött ki. A magyar kormány Budapesten három személyt határozott meg, akik ezzel az arannyal és kint lévő pénzzel disponálni fognak. Tekintettel arra, hogy a pénzeket nem a követségen kezelték, meghatározták, hogy kik lehetnek azok, akik erről a pénzről disponálhatnak: Vladár, Wettstein és Bakách Bessenyey rendelkezhettek a pénzzel.

6 Amikor a követségek sorra kezdtek disszidálni, akkor ezen pénzből tartották fenn magukat és tartottak kapcsolatokat Angliával. Az öszszeg 5-6 millió svájci frankot tett ki. Wettstein lemondott és Radvánszky

7 vette át a helyét, ki jelenleg azonban Kanadában van. Vladárt Svájcban magához rendelte, azonban nem jelent meg csak egy levelet küldött, melyben közölte, hogy Bakách Bessenyey magának tartotta fenn az összegről való elszámolást, így nincs módjában arról nyilatkozni. Bessenyeyt felszólította Nemestóthy

8 az elszámo5 Feltehetőleg Juhász Károlyra, a Ganz és Társa Rt. főmérnökére vonatkozott a megjegyzés. 6 1943 végén a Kállay-kormány a Magyar Nemzeti Bank készletéből mintegy 6 millió svájci frank értékű aranyat küldött ki Svájcba azzal, hogy az ország német megszállása esetén az egy külföldön létesülő kormány anyagi bázisául szolgáljon. Annak érdekében, hogy a német befolyásra alakuló kormány ne juthasson ehhez a pénzhez, három tagú bizottságot alakítottak, amely kizárólagos jogot kapott ennek kezelésére. Vladár Ervin 1920-as évektől a bukaresti követség tisztviselője, később a Külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. 1941-1942-ben a bukaresti követség első beosztott tisztviselője volt. A háború idején genfi főkonzuli kinevezést kapott. Wettstein János (1887-1972) hazai és külföldi tanulmányok után 1912-től a bécsi közös külügyminisztérium, 1918-tól a bécsi követség munkatársa. 1919-1920-ban Párizsban a magyar békedelegáció titkára, majd a párizsi követség munkatársa. 1921-1922-ben a hágai követségen ügyvivő, ezt követően a Külügyminisztérium kabinetfőnöke. 1925-től a berlini követség titkára, illetve tanácsosa. 1935-től 1939-ig prágai követ, majd 1943. december 31-éig berni követ. Svájcban maradt, nem tért vissza Magyarországra. Bakách-(Beseniey)Bessenyey György báró (1892-1959) budapesti és bécsi tanulmányai alapján államtudományi doktorátust szerzett. 1920-tól a római követség, 1926-tól a Külügyminisztérium politikai osztályának munkatársa, 1934-től annak vezetője. 1938-tól 1941 áprilisáig belgrádi, majd vichy-i, 1943 szeptemberéig berni követ. Jelentős része volt a Kállay-kormány által kezdeményezett nyugati kapcsolatok építésében. 1944. március 22-én lemondott a követségről. Emigrációban az Egyesült Államokban élt. Vezető szerepe volt a Magyar Nemzeti Bizottságban. 7 Radvánszky Albert báró (1880-1963) földbirtokos, 1905-től a Főrendiház, majd 1927-től a Felsőház tagja. Jelentős szerepe volt a pénzügyi életben, a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója volt. Németellenes politikai magatartása folytán, Kállay miniszterelnök tudtával Svájcban kapcsolatokat létesített az amerikaiakkal. A Magyar Nemzeti Bank vezértitkáraként a Svájcba küldött értékek kezelésének szaktanácsadójául a gondozó bizottság mellé rendelték. Az evangélikus egyház vezetésében is részt vett, 1948-ban hamis vádak alapján letartóztatták. 8 Nemestóthy Dénes külügyminisztériumi tisztviselő, 1946-ban a párizsi magyar képviselet tanácsosa volt. 646