Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés A nagy politikai, gazdasági szervezési kérdések mellett, illetve ezeket meg­előzően is a lakosságot, a tömegeket főleg az élelmezési gondok, a bérek, az árak alakulása foglalkoztatta. Magyarországon egy páratlan mértékű infláció alakult ki - a lakosság ennek megfelelő mértékű nyomorba került. Ennek oka a termelés- és a vele szemben jelentkezett szükségletek közötti egyensúly teljes felborulása volt. A háború kimenetele (jószágok, gyárak, fizetési eszközök stb. elhurcolása) folytán leromlott termelésből nem csak a szokásos fogyasztási szükségletek kielégítése vált lehetetlenné, hanem meg kellett oldani az égetően szükséges újjáépítési feladatokat, fizetni kellett a jóvátételt, gondoskodni kel­lett az országot megszálló Vörös Hadsereg és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátásáról. A lakosság fogyasztására a békebeli élelmiszermennyiségnek kaló­riában mintegy 50%-a (a korábbinál jóval gyengébb minőségben), az iparcikkel való ellátás pedig a békebelinek csak mintegy 10-15%-a jutott. A közalkalma­zottak túlnyomó részének havi illetménye mindössze 1-1,5 dollár volt. Az ál­lamháztartás kiadásainak fedezésére 1946 áprilisában az adópénztár a hónap 4 napjára tudott csak pénzt biztosítani, a többi 26 napra a bankjegysajtó segít­ségét kellett igénybe vennie. A rohamos infláció kezelhetőbbé tétele érdekében vezették be az adópen­gőt. Azt kívánták elérni, hogy a Kincstár ne károsodjon az adó megállapításá­nak időpontjához képest későbbi időpontban bekövetkező adóbefizetés folytán, másrészt pedig, hogy a pénzüket bankba betevők, befektetők későbbi időpont­ban is viszonylag reálisan számolhassanak annak vásárlóértékével. Az adópen­gő értékének megállapítását az Országos Árindexmegállapító Bizottság végezte közgazdászok és statisztikusok részvételével. Számításaik alapjául az átlagos polgár által az adott időpontban ténylegesen vásárolt áruk árait válasz­tották. A hatósági és a szabadpiaci árakat egyaránt figyelembe vették. Ennek bevezetésekor, 1946 februárjának közepén 1 adópengő 2,42 pengőt ért, rövide­sen azonban ennek a többszörösére növekedett. A lakosság ellátását a külföldi: amerikai, svájci, dán, svéd nemzetközi szer­vezetek (Joint, UNRRA) segélyei jelentősen enyhítették. Az infláció felszámo­lásához, a stabilizációhoz azonban a jóvátétel teljesítésére szabott határidő meghosszabbításán, az Egyesült Államok által nyújtott 15 millió dolláros köl­csönön, a németek és a nyilasok által nyugatra hurcolt gyárfelszerelések, gépek, hajók, vasúti kocsik, fizetési eszközök visszaszolgáltatásán túl a mező­gazdaság és az ipar termelésének a helyreállítása, az exportképesség fejlesztése teremtette meg az alapot. A kivitel révén juthatott az ország olyan nyersanya­gokhoz, gépekhez, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló eszközökhöz, amelyek nélkül a stabilizációhoz szükséges készleteket rövid időn belül felélte volna az ország. Segítették ezeknek a belpolitikai, gazdasági fontosságú külkapcsolatok­nak a kialakítását, működését az országok sorával kötött árucsereforgalmi megállapodások, az igazán jó megoldás azonban az lett volna, ha a három 63

Next

/
Thumbnails
Contents