Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
A kormány eredményei és eredménytelenségei 49
Bevezetés A nagy politikai, gazdasági szervezési kérdések mellett, illetve ezeket megelőzően is a lakosságot, a tömegeket főleg az élelmezési gondok, a bérek, az árak alakulása foglalkoztatta. Magyarországon egy páratlan mértékű infláció alakult ki - a lakosság ennek megfelelő mértékű nyomorba került. Ennek oka a termelés- és a vele szemben jelentkezett szükségletek közötti egyensúly teljes felborulása volt. A háború kimenetele (jószágok, gyárak, fizetési eszközök stb. elhurcolása) folytán leromlott termelésből nem csak a szokásos fogyasztási szükségletek kielégítése vált lehetetlenné, hanem meg kellett oldani az égetően szükséges újjáépítési feladatokat, fizetni kellett a jóvátételt, gondoskodni kellett az országot megszálló Vörös Hadsereg és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátásáról. A lakosság fogyasztására a békebeli élelmiszermennyiségnek kalóriában mintegy 50%-a (a korábbinál jóval gyengébb minőségben), az iparcikkel való ellátás pedig a békebelinek csak mintegy 10-15%-a jutott. A közalkalmazottak túlnyomó részének havi illetménye mindössze 1-1,5 dollár volt. Az államháztartás kiadásainak fedezésére 1946 áprilisában az adópénztár a hónap 4 napjára tudott csak pénzt biztosítani, a többi 26 napra a bankjegysajtó segítségét kellett igénybe vennie. A rohamos infláció kezelhetőbbé tétele érdekében vezették be az adópengőt. Azt kívánták elérni, hogy a Kincstár ne károsodjon az adó megállapításának időpontjához képest későbbi időpontban bekövetkező adóbefizetés folytán, másrészt pedig, hogy a pénzüket bankba betevők, befektetők későbbi időpontban is viszonylag reálisan számolhassanak annak vásárlóértékével. Az adópengő értékének megállapítását az Országos Árindexmegállapító Bizottság végezte közgazdászok és statisztikusok részvételével. Számításaik alapjául az átlagos polgár által az adott időpontban ténylegesen vásárolt áruk árait választották. A hatósági és a szabadpiaci árakat egyaránt figyelembe vették. Ennek bevezetésekor, 1946 februárjának közepén 1 adópengő 2,42 pengőt ért, rövidesen azonban ennek a többszörösére növekedett. A lakosság ellátását a külföldi: amerikai, svájci, dán, svéd nemzetközi szervezetek (Joint, UNRRA) segélyei jelentősen enyhítették. Az infláció felszámolásához, a stabilizációhoz azonban a jóvátétel teljesítésére szabott határidő meghosszabbításán, az Egyesült Államok által nyújtott 15 millió dolláros kölcsönön, a németek és a nyilasok által nyugatra hurcolt gyárfelszerelések, gépek, hajók, vasúti kocsik, fizetési eszközök visszaszolgáltatásán túl a mezőgazdaság és az ipar termelésének a helyreállítása, az exportképesség fejlesztése teremtette meg az alapot. A kivitel révén juthatott az ország olyan nyersanyagokhoz, gépekhez, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló eszközökhöz, amelyek nélkül a stabilizációhoz szükséges készleteket rövid időn belül felélte volna az ország. Segítették ezeknek a belpolitikai, gazdasági fontosságú külkapcsolatoknak a kialakítását, működését az országok sorával kötött árucsereforgalmi megállapodások, az igazán jó megoldás azonban az lett volna, ha a három 63
