Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
25. 1946. május 14. Minisztertanács a 11. § szövegét elfogadta az eredeti javaslat szerint. A 12. § szövegét elfogadta azzal, hogy a szövegben „elsősorban" szó helyett „lehetőleg", továbbá, hogy a végelbánás alá vonás és az újabb közszolgálatban eltelt időt nem lehet a szolgálat megszakításának tekinteni. A 13. § szövegét elfogadta a következő szövegben. ,,A minisztérium a pénzügyminiszter előterjesztésére a jelen rendelet egyes rendelkezéseinek hatályát kiterjesztheti azokra a személyekre is, akik az 1. § alá nem tartozó olyan vállalatnál, üzemnél, intézetnél vagy egyéb intézménynél állanak alkalmazásban, amelynek az 1. §-ban felsorolt közületek valamelyike tulajdonosa, vagy amelyben a közületnek egyéb úton vagyoni érdekeltsége van, vagy államsegélyt élvez. 34 2 Rákosi Mátyás államminiszter: A Magyar Kommunista Párt az értékálló pénz megteremtéséről szóló javaslatát elkészítette és azt ismertetni kívánja. Részletezi a stabilizáció időpontját, amelyet 1946. augusztus 1. napjában kíván megállapítani. A javaslat az államháztartás egyensúlyának helyreállítására törekszik s az 1946/47. gazdasági évre a szanálási költségvetést akként állapítja meg, hogy a bevételek 670 millió tételével szemben a kiadások összege 790 millió pengő. A deficit az első évben 120 millió pengő volna. A javaslat részletei a valuta és árutartalék, - ezzel az adóügyi rendelkezésekkel kapcsolatos előkészítéseket, [sic!] továbbá kitér azokra a politikai előfeltételekre is, amelyek a stabilizációnál feltétlenül szükségesek. A javaslat egy példányának a teljes szövege a minisztertanácsi jegyzőkönyvhöz van csatolva. 3 ^ Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. te. 2. §-a felhatalmazta a kormányt, hogy a Nemzetek Szövetsége által Magyarország pénzügyi és gazdasági helyreállítása érdekében tett javaslatoknak megfelelően intézkedjen a kiadások apasztása, a közalkalmazotti létszám csökkentése, az illetmények rendezése, az állami számvitel rendezése, a költségvetés helyreállítása, a bevételek fokozása érdekében. A B-listázások kérdésének törvényhozási úton való rendezésére vonatkozó javaslat nem nyert elfogadást. Eredetileg ugyan a munkáspártok is törvényi szabályozásra gondoltak - lásd Kádár János és Marosán György nemzetgyűlési felszólalását. (N.N. 1946. I.kötet 409-419. pp.) Ilyen értelmű határozati javaslat is született: a Nemzetgyűlés utasította a kormányt, hogy „sürgősen terjesszen be törvényjavaslatot a közhivataloknak és intézményeknek az antidemokratikus elekemtől való megtisztítására. Egyúttal gondoskodjék a kormány a megmaradó köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak a mai időknek megfelelő ellátásáról." (N.N. 1946. I. 429. p.) Mivel azonban egyeseknek aggodalmaik voltak, hogy a kisgazdapárti parlamenti többség megszavazzae, és esetleg milyen módosításokkal fogadja el a javaslatot, inkább a kérdés rendeleti úton való szabályozását választották. (Lásd részletesen Gyarmati György: Harc a közigazgatás birtoklásáért - 1946. Századok. 1996. 3. sz. 497-570. pp., közelebbről az 518-519. pp.-t.) 34 Nem teljesen ebben a formában, de belekerült a rendelet végleges szövegébe az itt megfogalmazott rész. 35 Lásd a jelen jegyzőkönyv a) mellékletét. Lásd még a 26. 109. sz. jegyzőkönyv 12. napirendi pontját. 633
