Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

24. 1946. május 10. 63 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a nyugatra hurcolt honvédkincstári ingóságok 2/3-ad részének a Magyar Államrendőrség részére való átadása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

37 64 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkár] előterjeszti javaslatát a fóldbirtokrendezés során megváltott földekből és a vagyonváltság-fóldekből földhöz és házhelyhez jutottak fizetési kötelezettségének újabb szabályozása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elvben elfogadta azzal, hogy a GF még vizsgálja ki.

38 A belügyminisztériumi előterjesztéseket összefogó borítólapon e tárgynál a következő miniszterelnökségi megjegyzés olvasható: „A közellátásügyi miniszter részletes észrevételt tett, amelyben kifogásolja, hogy a Szakszervezeti Tanács politikai pártok jogállásával rendelkezik. Ezt az álláspontot osztom, mert akkor ez keresztülviendő más érdekképviseletnél is. Másfelől a munkásoknak megvan a maguk külön politikai szervezetük. Javaslom levétetni azzal, hogy egyeztessék össze pártközi konferencián, miután ez közjogi kérdés és erre nincs felhatalmazása a kormánynak." A közellátásügyi miniszternek a belügyminiszterhez intézett levele megtalálható másolat formájában az előterjesztés mellett, ezt e jegyzőkönyv a) mellékleteként közöljük. A javaslatot nem terjesztették ismét a minisztertanács elé. 37 350 942/1946.B.M.IV-12. sz. előterjesztésében a miniszter rámutatott arra, hogy a honvédség létszámát 15 000 főben állapították meg, ezzel szemben a külföldre hurcolt honvéd-ingóságok mintegy 1,5 milliós hadsereg igényeit szolgálták. A rendőrség létszáma viszont korábban 11 000 fő volt, ebben az időben pedig 45-50 ezer főt jelentett. A külföldre hurcolt és onnan esetleg visszakerült rendőrségi javak mennyisége a megnövekedett létszámhoz viszonyítva elenyésző volt. Tekintettel arra, hogy a belső rend fenntartása megfelelően felszerelt rendőrség nélkül elképzelhetetlennek tűnt, valamint arra, hogy az adott körülmények között a felszerelés beszerzése akadályokba ütközött - kérte a miniszter, hogy a Hazahozatali Kormánybiztosság útján visszaszerzett honvéd-kincstári ingóságok 2/3-részét az államrendőrség vehesse át. 38 135 300/1946.P.M.VTi. sz. előterjesztésében az államtitkár az 1920. évi XXXVI. te. és az ezt módosító, illetve kiegészítő rendelkezések alapján lefolytatott fóldbirtokrendezés során megváltott földekből és a vagyonváltság-földekből földhöz és házhelyhez jutottak fizetési kötelezettségeinek újabb szabályozására tett javaslatot. Rámutatott arra, hogy a juttatottak megváltási ár-tartozását ezt megelőzően és utoljára a 2000/1937. ME sz. rendelet (MRT 1937. március 20. 43. p.) szabályozta. Ez az ingatlanok megváltási árát általában a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres pengőösszegében állapította meg úgy, hogy a tartozást 1937-től kezdődően 47 év alatt — a kamatot is magában foglaló — részletekben kellett megfizetni. A törlesztéseknek a még ki nem egyenlített részét — az infláció ellenére — még ekkor is pengőösszegben kellett teljesíteni, ami az állam terhére rendkívül hátrányos helyzetet jelentett. Ezért vetette fel a tartozások átértékelését. Felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban arra, hogy a korábban juttatott föld megváltási ára jelentette az egyetlen fedezetét a földbirtokrendezés lebonyolítása céljából 1928-ban felvett 36 millió dolláros svéd gyufakölcsönnek, amit a földhöz, házhelyhez jutottak tartozásának valorizálása nélkül az államnak kellene visszafizetnie. 615