Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

24. 1946. május 10. 59 Külügyminiszter [képviseletében Bolgár követ] előterjeszti javaslatát dr. Czikánn-Zichy Móric koppenhágai kiküldetése tárgyában. [Vas Zoltán] Gazdasági Főtanács főtitkára: Elvi elhatározás, hogy minden ilyen kiküldetésről a GF tudjon. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult azzal, hogy hasonló tárgyú kiküldetéseket a GF-el előzetesen közölni kell.

33 60 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát Zsilinszky Antal, Buday György és Révai Endre Zsigmond magyar állampolgárságától való megfosztásának hatálytalanítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

34 61 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a honvédségi laktanyáknak a Magyar Államrendőrség részére való átengedése tárgyában. Az egyes laktanyáknak átengedését tárcája részére a honvédelmi miniszter a békekötés után33 Előzményéről lásd a [16.] 99. sz. jegyzőkönyv 44. napirendi pontját. 40 740/4./1946.Küm. sz. előterjesztésében a magyar-dán árucsereforgalmi egyezmény megkötése céljából kívánta Koppenhágába kiküldeni dr. Czikánn-Zichy Móric miniszteri titkárt - a Külügyminisztérium képviselőjeként. 34 112 079/1946.B.M.II/6. sz. előterjesztésében a miniszter — a londoni magyar képviselet kezdeményezése alapján — javasolta Buday György, Révai Endre Zsigmond és Zsilinszky Antal magyar állampolgárságától 1941-ben megfosztott londoni lakosokra vonatkozó 7210/1941. és 7291/1941. ME sz. döntés hatálytalanítását. Mindhárman szembehelyezkedtek a német nemzetiszocialista hatalmi törekvésekkel s sajtó útján is bizonyságot tettek magyarságuk mellett. Buday György (1907-1990) fametsző, művészeti kiadó. 1928-ban részt vett az angol keresztény diákmozgalom liverpooli kongresszusán s élénk angol kapcsolatot tartott. Részt vett a Bethlen Gábor kör, majd a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának munkájában, mindkettőnek elnöke lett. 1934-től 1937-ig tagja volt a Válasz szerkesztőbizottságának. 1938-tól Angliában élt. A második világháború alatt a BBC rádió európai osztályának munkatársa s a Külügyminisztérium tisztviselője volt. 1947-től a londoni Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként működött, a Rajk-per hatására azonban lemondott erről a tisztségről. 1956-ban idegösszeroppanást kapott, ezt követően egy idegszanatóriumban élt és dolgozott. Fametszőként magyar és nemzetközi elismerésben részesült. Révai Endre Zsigmond (1903-1973) közíró. Tanulmányait Lipcsében, Münchenben, Berlinben végezte. 1935-től Angliában élt, Pallas Galerié néven képkereskedést alapított. 1938-tól 1941ig a Pester Lloyd londoni levelezője volt. Másokkal együtt megalakította az Angliai Szabad Magyarok Egyesületét, amelynek 1943-ban elnöke lett. 1942-től Candidus néven a BBC magyar kommentátora. 1944 áprilisától részt vett az Angliai Magyar Tanács munkájában. 1945 után magyar tárgyú tanulmányokat írt az angol lapoknak. 1948 után megszakította kapcsolatát a magyar kormánnyal. 1956-ban ismét írt a magyar eseményekről. Részt vett a londoni Magyar Szó szerkesztésében. Öngyilkos lett. Zsilinszky Antal (1903-1943) diplomata, 1932-től állt a minisztérium szolgálatában, 1937től a londoni követségen I. osztályú követségi titkár volt. Öngyilkos lett. 613