Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés gesen biztosította a köztársasági elnök részére azt, hogy a végrehajtó hatalmat a parlament álláspontjának figyelembevételével a kormány útján, a pártok közvetlen befolyásától elszakadva gyakorolja. Nem lett a Nemzetgyűléssel egyenrangú államhatalmi tényező: nem élhetett a törvényszentesítés vagy az abszolút vétó jogával, a Nemzetgyűlés által elfogadott törvényeket 15 napon belül köteles volt a kihirdetést elrendelő záradékkal ellátni és aláírni, legfeljebb egy ízben küldhette vissza a törvénytervezet szövegét a Nemzetgyűlésnek újabb megfontolás céljából. A végrehajtó hatalmat a Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolta, de a kormányzásban közvetlenül nem vehetett részt: minden rendelkezéséhez és intézkedéséhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzésére volt szükség, ami a felelősségét és jogait jelentősen mérsékelte. Egyéb vonatkozásban a törvény a szokásos államfői jogokról intézkedett.

106 Az 1946. évi I. tc.-vel kapcsolatban több fontos jogszabály kiadására került sor. Közülük a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. te. volt a legfontosabb. E törvény értelmében halálbüntetést kellett kiszabni arra, aki „az 1946. I. törvénycikkben megalkotott demokratikus államrend vagy demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet, vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti". Hangsúlyozottan szólt azoknak a megbüntetéséről, akik a köztársasági elnök életére törnének, illetve akik őt alkotmányos hatalma gyakorlásában akarnák meggátolni. A bűncselekmények elbírálását a népbíróságok kereteiben létrehozott 5 tagból álló különtanács feladatává tette, amely az igaz ságügyminiszter által kinevezett ítélőbíró elnökletével a koalíciós pártok küldötteiből állt.

107 E törvény előkészítése során számos jogos észrevétel merült fel. így — főleg a Polgári Demokrata Párt részéről — tiltakoztak az eljárás népbírósági, azaz pártbírósági tárgyalása, a megfoghatatlannak tartott „államrend, illetve a demokratikus államrend és annak alapintézményei" kifejezés alkalmazása ellen; javasolták a halálbüntetés mellőzését.

108 A parlament azonban végül eredeti formájában fogadta el. Mindenesetre ezek a »gumiparagrafusok« tették lehetővé, hogy később a Kommunista Párt illetve utóda a többi párttal és saját pártján belüli ellenfeleivel »törvényes« keretek között számoljon le."

109 A köztársaság védelméről szóló törvény felsorolta a polgárokat megillető jogokat. Ezekkel kapcsolatban az 1946. évi X. te. intézkedett az emberi alapjo106 Az 1946. évi I. te. Magyarország államformájáról. Két év hatályos jogszabályai. 1945-1946. I. kötet, 57-60. pp., illetve Föglein Gizella: Reprezentáció vagy főhatalom? Köztársasági elnöki jogkör, anno 1946. Magyar Napló. 1990. március 1. 107 Két év hatályos jogszabályai 1945-1946.

1. kötet. 63-65. pp. Lásd a [9.] 92. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 108 N.N. 1946.

1. kötet. 732-733., illetve 736. p. 109 Palasik Mária: A törvényhozás demokratizáló jogalkotása. In: A magyar parlament 19441949. Guliver Lap- és Könyvkiadó, 1991. 90. p. 57