Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

22. 1946. április 30. tásának terén beígért indézkedések késedelmeskedését. Egyidejűleg ezen intézkedéseknek utcai demonstrációkkal kikényszerítését követeli. Ez a hang nem felel meg a koalíció elvének. A munkáspártok vezetői nagyon jól tudják azokat az okokat, amelyek ezen intézkedések végrehajtását hátráltatják, hiszen láthatják, hogy az arra hivatott szervek a legnagyobb erőfeszítéssel dolgoznak a végrehajtáson és inkább azt várta volna, hogy ezek felől az okok felől tárgyilagosan tájékoztassák a munkásságot, ahelyett, hogy a munkásság hangulatát uszításokkal rontsák.

10 Rákosi Mátyás államminiszter nem tudta, hogy ez a kérdés most sorra kerül. Tekintet nélkül arra, hogy ezen kérdések rendezésére milyen szerv volna illetékes, tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy ezen a téren tényleg áll fenn késedelem. A március 12-ei megállapodásokból

11 még nagyon kevés valósult meg. A prolit meg kell nyugtatni, mert nagy elkeseredéssel veszi észre, hogy minél többet ígérnek, annál kevesebbet kapnak. Nagy önfegyelemre van szükségük a munkáspártok vezetőinek, hogy ezekben a kérdésekben olyan megnyugtatást adjanak a munkásságnak, hogy a késedelem feletti elkeseredésük ki ne robbanjon. [Nagy] Miniszterelnök: El kell ismerni, hogy megállapodás már történt a létszámcsökkentés tárgyában olyan értelemben, hogy az 1938-as létszámnak 90%-ára kell visszatérni. E tárgyban a rendelet az Igazságügyminisztériumban van előkészítés alatt,

12 nálunk huza-vona nem lesz. Az államosítást és a földreform végleges befejezését a Nemzetgyűlés összehívásáig elintézni nem lehet.

13 Rákosi Mátyás államminiszter. Ez a cikk csak enyhe visszhangja a prolirétegek elkeseredésének. Gazdasági helyzetük olyan nehéz, hogy okuk van az elkeseredésre. A cikk egyébként nem csak ezeknek a konkrét rendeleteknek késedelmes kiadása ellen szól, hanem a demokratizálódás lassű menetét is 10 Lásd Gordon Ferenc azonos értelmű felszólalását a Gazdasági Főtanács 1946. február 20-án tartott ülésén ([7.] 90. sz. jegyzőkönyv 2. jegyzete) és Dessewffy Gyula: „Veszedelmes forduló" c. cikkét a Kis Újság 1946. február 24-ei számában. Dessewffy a munkáspártok felé hangsúlyozta: ,,ahhoz, hogy a tanácskozások megfelelő légkörben folyjanak le, hogy érvek csatája és ne érzelmek ütközése legyen a kérdések megvitatásánál, ahhoz feltétlenül biztosítani kell a koalíciós szellemet és azt, hogy a kérdések megvitatása előtt ne alakuljon ki a magyar közvéleményben olyan légkör, amely előzetes állásfoglalások következtében a tárgyalást és a megegyezést lehetetlenné teszi. Megengedhetetlen, hogy előbb vigyük a közvélemény elé ezeket a döntő kérdéseket, és nem is az értelemre, hanem az érzelemre appellálva kortéziát fejtsünk ki, mielőtt tisztáztuk volna a pártok álláspontját és kialakítottuk volna a koalíciónak megfelelően a közös, egységes álláspontot." 11 Lásd a [9.] 92. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 2. jegyzetét, valamint a [11.] 94. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 1. jegyzetét. 12 Az utalás az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükségessé vált intézkedéseket tartalmazó 5000/1946. ME sz. rendeletre (MK 1946. május 19.) vonatkozott. 13 A szénbányászat államosításáról szóló 1946. évi XIII. tc.-t a Nemzetgyűlés június 26-án, míg a telepítésről és a földreform befejezésének előmozdításáról intézkedő 1946. évi IX. tc.-t május 3-án fogadta el. 573