Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés Mindezek folytán el is húzódott a 12 330/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. december 29.) végrehajtása. Az első áttelepülőket szállító vonat csak 1946 januárjában indult el. Az Egyesült Államok álláspontját figyelembevéve 1946 áprilisában azonban a magyar pártok úgy határoztak, hogy csak olyan német anyanyelvű személyek kitelepítésére kerülhet sor, akik bizonyítottan támogatták Németország háborús politikáját „részt vettek a Volksbund tevékenységében".

99 Ennek a bizonyítása önmagában is meghosszabbította a kitelepítés végrehajtását. 1946 augusztusában pedig a SZEB ülésén az amerikai megbízott olyan igényt támasztott, amelynek a teljesítésére a magyar kormány nem volt felkészülve: azt kívánta, hogy 500 márkának megfelelő összegű konvertibilis valutát kapjon minden kitelepített személy.

100 A Földmívelésügyi Minisztérium egy későbbi összeállításában 163 085 - német adatok szerint 170 000 német nemzetiségű lakos települt át Németország amerikai megszállási övezetébe. Az amerikaiak magatartásával szemben a Szovjetunió mindent megtett a németek minél nagyobb számú kitelepítése érdekében - már azért is, hogy helyet teremtsen a Szlovákiából áttelepíteni szándékolt magyarok számára, így 1947-ben még mintegy 50 000 személyt telepítettek ki Németország szovjet megszállási övezetébe. A két telepítési akció tehát össze is kapcsolódott egymással.

101 Miközben a szövetséges hatalmak a háború folyamán ismételten kifejezésre juttatták az igazságos béke teremtésére irányuló szándékukat, a csehszlovák politikusok — tulajdonképpen a fasiszta hatalmak módszereit követve — kvázi szocialista alapon egy tisztán szláv állam létrehozásának tervén dolgoztak. Célul tűzték ki a három és félmillió szudéta-némettel együtt a háromnegyed milliónyi szlovákiai magyar népcsoport eltávolítását. 1945-ben a magyar lakosság jogfosztását eredményező több intézkedést hoztak. A többségükben őshonos felvidéki (szlovákiai) magyarokkal szembeni eljárás miatt tiltakozott valamennyi magyar párt. A kormány ismételten panasszal fordult e kérdésben a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz. A nemzetközi jogi szempontból is tarthatatlan helyzet rendezése céljából 1945 végén — a csehszlovák kormány kezdeményezésére — tárgyalás indult Prágában, amely az 1946. február 6-10-én tartott második fordulóján állást foglalt a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák lakosság cseréjét illetően.

102 Ez Nagy Fe99 PIL 284. f. 13. 100 SZEB jegyzőkönyvei 190-191, 211-212, 233-234. pp. 101 MOL XIX-E-1-2. 1950-00125 (17. doboz), illetve Dokumentation der Vertreibung der Deutschen aus Ost-Mitteleuropa. Das Schicksal der Deutschen in Ungarn. Bundesministerium für Vertriebene. Flüchtlinge und Kriegsgeschádigte. Düsseldorf. 1956. II. Bánd. 72. p. 102 Janics Kálmán: A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948 Illyés Gyula előszavával 129-131. és 177-224. pp, valamint Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere, Kaligram Könyvkiadó, Pozsony. 1999. c. könyvét (Merkurius könyvek), főleg a 9-89. és 96-98. pp.-t. 55