Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

21. 1946. április 26. 50 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a 9690/1945. ME és 10 340/1945. ME sz. rendeletek egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

48 51 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a semmisnek nyilvánított értékpapíroknak megfelelő új értékpapírok kiszolgáltatása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

49 52 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a kereseti követelések felemelésével kapcsolatban a bírói hatáskör újabb szabályozása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

50 48 Az igazságügyminiszter szám nélküli előterjesztése egyrészt a szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartásuk miatt egyes személyeket ért hátrányok megszüntetéséről szóló 9590/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. október 18.) másrészt a származásuk miatt sérelmet szenvedett közszolgálati alkalmazottak szolgálati viszonyainak rendezése tárgyában kiadott 10 340/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. november 6.) módosítását javasolta. Az említett rendeletek szerint a sérelmet szenvedett egyén hozzátartozói csak abban az esetben érvényesíthették a lehetséges igényeiket, ha a sérelmet szenvedett egyén már nem élt. Ezen a helyzeten javasolt könnyíteni az előterjesztett tervezet, a hozzátartozók igényeinek érvényesítésére is lehetőséget biztosítva. Másrészt a kártalanítási kérelmek elbírálását is egyszerűbbé kívánta tenni. Végül lehetőséget kívánt adni arra, hogy a közszolgálat körében állítólag elszenvedett sérelem jóvátétele tárgyában alaptalanul előterjesztett kérelmet a miniszter ne legyen kénytelen a minisztertanács elé terjeszteni, hanem azt saját hatáskörében elutasíthassa. Lásd a 4810/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. május 3. 49

AT.1533/1946.Ig.M. sz. előterjesztés utalt a 300/1936. ME sz. rendelet (MRT 1936. január 21., 6. p.) azon előírására, hogy a részvényesek osztalékszélvényére, valamint a záloglevél vagy kötvény kamatszelvényére fizetést csak abban az esetben volt szabad teljesíteni, ha az értékpapír belföldi személy tulajdonában volt. A tulajdonjogot a Magyar Nemzeti Bank által megszabott módon valamely pénzintézetnél való jegyzékbevétellel és az értékpapír megjelölésével (nosztifikálással) rögzítették. Ezt az eljárást a háborús események folytán elveszett vagy megsemmisült értékpapírok pótlása esetében is alkalmazni kívánták; gondoskodni akartak arról, hogy ha a bírói határozattal semmisnek nyilvánított értékpapír nosztifikálva volt, ez a körülmény az új értékpapírról is kitűnjék. Erről intézkedett az előterjesztett rendelettervezet. Lásd a 4790/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. május 3. 50 A T.1511/1946.Ig.M. sz. előterjesztés arra hívta fel a minisztertanács figyelmét, hogy a pénz értékének rohamos csökkenése folytán a pereknél gyakran szükségessé vált a kereseti követelésnek az infláció mértékéhez igazítása. Az 1911. évi I. te. 8. §-a szerint azonban a kereseti követelés összegének felemelését, ha az a járásbírósági értékhatárnál magasabb összeget tett ki, a pert a járásbíróságnál meg kellett szüntetni, törvényszék előtt indított újabb eljárást kellett indítani. Ez nem csak a felek érdekeit sértette, de a bíróságokra is nagy terhet rótt volna. Ezért kezdeményezte a miniszter a jogszabály módosítását olyan értelemben, hogy a per az összeg jelzett mértékű felemelése ellenére is befejezhető legyen a járásbíróságnál. Lásd a 4760/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. május 3. 556