Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

20. 1946. április 23. [3] [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Moszkvában felvetődött az az álláspont, [hogy] jó lenne Romániával felvenni a tárgyalásokat. Egy politikus lenne kiküldendő Romániába, aki előkészítene egy esetleges találkozást Groza és Nagy Ferenc vagy a két külügyminiszter között valamelyik határmenti városban. Talán Aradon, Nagyváradon, vagy Temesvárott. A kiküldendő egyénnek személyi kapcsolatokkal kellene rendelkeznie román kormánykörökkel. Rákosi Mátyás államminiszter: Tekintettel arra, hogy ez a megbeszélés nem fog tülmenni az érintkezés felvételénél, ne menjen a miniszterelnök maga. Menjen a külügyminiszter, valakinek a kíséretében. [Gyöngyösi] Külügyminiszter az előzetes tárgyalások előkészítésére Sebestyén Pált tartja alkalmasnak. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

19 [4] [Gyöngyösi] Külügyminiszter: A Béketárgyalásokat Előkészítő Bizottság megalakítandó volna. A nemzetközi szokásoknak megfelelően a bizottság vezetője a külügyminiszter, helyettese Bolgár Elek, tagjai a párizsi követ, a londoni követ, az amerikai követ. Szakasits Árpád államminiszter: Ez olyan nagyfontosságú kérdés, hogy kéri előzetesen pártközi értekezlet elé vinni. [Gyöngyösi] Külügyminiszter előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

20 19 Sebestyén Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1946. április 27-én Bukarestben találkozott Groza miniszterelnökkel és Gheorghe Tátárescu külügyminiszterrel. Mindkét román államférfi kitért a magyar kormányfővel való tárgyalás lehetősége elől. Groza kifejtette, hogy nem bocsátkozhatnak közvetlen tárgyalásokba olyan kérdésekről, amelyeket a szövetséges nagyhatalmak vitatnak meg. Ttrescu pedig csak a békeszerződés aláírása után látott lehetőséget a kétoldalü tanácskozásokra. (MOL XIX-J-1-a IV-133.) A diplomácia kapcsolat rendezését a SZEB 1946. július 24-ei ülésen engedélyezte. (SZEB jegyzőkönyvei 203. p.) 20 Közvetve ehhez a kérdéshez kapcsolódott a Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának a következő napon, tehát április 24-én tartott ülésén Kovács Imre által tett javaslat. Utalva arra, hogy a minisztertanács — egyéb tárgyak miatt csak ritkán foglalkozhat a békeelőkészítéssel s a Nemzetgyűlés Külügyi Bizottsága is nagy időközönként ülhetett össze — s így a külügyminiszternek nem volt lehetősége a pártok békével kapcsolatos nézeteinek, célkitűzéseinek a megismerésére, kérte, hogy a pártok képviselőiből alakítsanak egy békeelőkészítő bizottságot, akikkel a külügyminiszter két-három napon belül megbeszélhetné a felmerülő kérdéseket. Gyöngyösi János külügyminiszter — a minisztertanácsi ülésen tett sajátjavaslatáról nem szólva — nem értett egyet Kovács Imrével, mondván, hogy a külügyi bizottságban képviselve vannak a pártok - és ha ez nem lenne elegendő, küldjenek ki egy külügyi albizottságot, azzal, hogy ennek ülésein a miniszterek is és a pártok vezető képviselői is részt vehessenek. Kovács Imre ezt az álláspontot elfogadta. így jött létre a Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának békeelőkészítő albizottsága. (MOL XVIII-1-III-/8) Az albizottság 1946. május 31-étől július 9-éig tartott hét ülésének jegyzőkönyve megtalálható a Külügyi Bizottság iratai között. Az albizottság elnöke Bereczky Albert, alelnöke pedig Révai József lett, 534