Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

19. 1946. április 18. mai viseltetik az országgal szemben, mely bizalom teljes mértékben megvan. Igen fontos lenne, hogy a közvélemény is így fogja fel, mert ezt el is lehet rontani. 1943/44-ben, főleg a megszállás ideje alatt, el sem volt képzelhető, hogy egy évvel a háború befejezése után, hazajövünk Moszkvából azzal, hogy úgy érezzük, hogy a Szovjetunió kormánya bizalommal van irányunkban. Miniszterelnök felkéri a közlekedésügyi minisztert, hogy ismertesse Sztálin miniszterelnök beszédét. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter felolvassa Sztálinnak a magyar kormánydelegáció tiszteletére folyó évi április hó 16-án adott estebéden a Kremlben tartott beszédét. „Mi mindig arra törekedtünk, hogy jószomszédi viszonyt teremtsünk Magyarországgal. Ez a törekvésünk független volt attól, hogy Magyarországon milyen rendszer volt uralmon. Bizonyára emlékeznek rá, hogy néhány hónappal a háború előtt üdvözlés váltás volt a szovjet- és a magyar kormány között. Ugyanakkor mi visszaadtuk Magyarországnak azokat a zászlókat, melyeket 1848-ban a cári csapatok zsákmányoltak.

17 A magyar kormány azonban nem sokkal később háborút üzent a Szovjetuniónak. Bennünket megtámadtak. Mit tehettünk egyebet: védekeztünk. Voronyezsnél szembekerültünk a magyar hadtestekkel.

18 Bennünket nem vezetett Magyarországgal szemben a bosszú és az ellenségesség érzelme. A bosszú és az ellenségesség érzelme általában nem helyes alap a politikában. A külpolitikát realitásokra kell építeni. Amikor a háború menetében bekövetkezett a válság, a fordulópont, amikor a németek csillaga már hanyatlóban volt, Magyarország akkori vezetője, Horthy, fegyverszünetet kért tőlünk.

19 Mi ennek a kérelemnek eleget tettünk. Ha bennünket a bosszú és ellenségesség érzelme vezérelt volna Magyarországgal szemben, nem tettünk volna eleget ennek a kérelemnek. 1

' Az 1939. február 2-án a Szovjetunió által megszakított diplomáciai kapcsolat, még ugyanazon év szeptemberében történt helyreállítása után bizonyos javulás állt be a két ország viszonyában. 1940 szeptemberében kereskedelmi egyezmény megkötésére is sor került. Október végén adta át Magyarország Rákosi Mátyást a Szovjetuniónak - s került sor a zászlók visszaadására. 1941 májusában pedig a Szovjetunió is részt vett a budapesti Nemzetközi Vásáron. Oroszország egyébként Ferenc József és I. Miklós cár 1849. május 21-ei varsói megállapodása alapján küldött 200 000 főnyi hadsereget a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Sztálin így nem helyesen használta az 1848-as dátumot. 18 1941. június 27-én Magyarország csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz. 1942 januárjában Keitel német tábornok felszólítása alapján a 2. magyar hadsereget a frontra küldték, 1943. január 12-február 9-e között a szovjet ellentámadás következtében ez a hadsereg semmisült meg Voronyezsnél. 19 1944. szeptember 28-án Faragho Gábor altábornagy vezetésével magyar fegyverszüneti delegáció tartózkodott Moszkvában. Szovjet részről október 8-án közölték a fegyverszüneti feltételeket. Ezeket Horthy Miklós elfogadta, október 11-én a magyar küldöttek aláírták a megállapodást, október 15-én Horthy rádióbeszédben be is jelentette. Szálasi Ferenc azonban még ugyanazon a napon — a németek támogatásával — átvette a hatalmat. 515