Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

18. 1946. április 18. 78 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. Nagy István győri főállamügyész-helyettes győri vezető népügyésszé és dr. Káli Nagy Elemér volt csíkszeredai ügyészségi elnöknek, budapesti népügyésznek népfőügyészhelyettessé való kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

53 79 [Tombor] Honvédelmi miniszter kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a "Magyar Szabadság" elnevezésű érdemrend alapításáról szóló törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés elé terjeszthesse. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

54 80 [Tombor] Honvédelmi miniszter előterjeszti javaslatát Linder Béla ny. altábőrnagyi előléptetése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

55 81 [Tombor] Honvédelmi miniszter előterjeszti javaslatát Sipos Gyula nyugállományú altábornaggyá leendő előléptetése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

56 53 Az igazságügyminiszter számnélküli előterjesztésében említettek kinevezésére tett javaslatát azzal indokolta, hogy a népbíróságok által hozott ítéletek majdnem mindegyike fellebbezés folytán a Népbíróságok Országos Tanácsához, illetve ezt megelőzőleg a népfőügyészséghez került. Ez a körülmény lehetetlenné tette volna a népfőügyészség és egyben a Népbíróságok Országos Tanácsának működését, ha nem emelik fel a népfőügyész-helyettesek létszámát. 54 Az előterjesztés nincs a jegyzőkönyv mellett. Lásd még a [23.] 106. sz. jegyzőkönyv 7., valamint a [24.] 107. sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pontját. A Nemzetgyűlés 1946. május 9-én 1946. évi VIII. tc-ként fogadta el a Magyar Szabadság Érdemrend alapítását. 55 A 47 096/1945.H.M.eln. sz. előterjesztés javasolta Linder Béla nyugalmazott altábornagygyá való előléptetését. Linder Béla (1876-1962) vezérkari tiszt, 1918-ban a Károlyi-kormány hadügyminisztere volt. A Tanácsköztársaság idején különböző diplomáciai feladatokat végzett. 1919 után Bécsbe, majd Jugoszláviába menekült. Szerbia megszállása idején 1921-ig Pécs polgármestere, a helyi Szociáldemokrata Párt tagja, a „Pécs-Baranyai Köztársaság" egyik vezetője volt, majd a szerb csapatok kivonulásakor Jugoszláviába telepedett át. 1945 májusában tért vissza Magyarországra. Az Ideiglenes Nemzeti kormány 1945. június l-jétől járó miniszteri nyugdíjat állapított meg számára. 56 A 6259/1946.H.M.eln. sz. előterjesztés javasolta Sipos Gyula nyugállományú vezérőrnagynak nyugállományú altábornaggyá való előléptetését. Sipos Gyula 1919-ben az első magyar vörös hadosztály parancsnoka volt. Ezért — bár igazolták a forradalmak alatti magatartását — nyugállományba helyezték. így katonai pályafutása derékba tört. 499