Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

16. 1946. április 5. Egy bizonyos határidő kellene, ha reánk nézve a részvénytársaság működése hátrányos. Dr. Balogh István [államtitkár]: Nem tartja ezt szükségesnek, mert szerinte bármikor felmondhatjuk az egyezményt, s azt a Szovjetunió elfogadja. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: A határidőt fontosnak tartja, ha egy kisebb ország áll a nagyobbal szemben, az mindig hátrányos helyzetben van. Nagy előny lenne, ha egyszer automatikusan is megszűnnék. Rákosi Mátyás államminiszter: Egy meglehetősen kikutatott területről van szó. A németek 40 millió márkát öltek bele az olaj fúrásokba, és nem találtak semmit. A kutatásokkal nagy rizikó jár. Ami a kis és nagy államok viszonyát illeti, amikor Anglia szerződik valamely állammal a vele szerződő fél mindig kisebb és gyöngébb, mert nincs nála nagyobb állam. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: De mi történik akkor, ha minden munka nélkül itt lesznek, és semmit sem csinálnak. [Gordon] Pénzügyminiszter: Amennyiben a MANAT szerződésben van határidő, akkor itt is lesz, mert automatikusan lépett a Szovjetunió Németország helyébe. Majd megállapíttatja és közölni fogja a minisztertanácssal. Minisztertanács az orosz-magyar olajszerződést elvben elfogadta azzal, hogy az igaz ságügyminiszter jogi szempontból közölje esetleges észrevételeit a pénzügyminiszterrel.

62 Minisztertanács 14 óra 30 perckor ért véget. K.m.f. Bojta Ernő Béla 62 Előzményéről lásd a [6.] 89. sz. jegyzőkönyv 6. napirendi pontját jegyzetét, továbbá a [12.] 95. sz. jegyzőkönyv 60. napirendi pontját. A magyar-szovjet nyersolaj részvénytársaságok létesítése tárgyában kötött, 1946. április 8-án aláírt egyezmény értelmében Budapesten paritásos alapon jött létre a MASZOVOL rövidített elnevezésű vállalat, amely a Duna balpartján lévő területen nyersolaj és gáz feltárását, kitermelését, feldolgozását, továbbá a nyersolaj és nyersolajtermékek értékesítését tűzte ki céljául. Ugyancsak paritásos alapon a már létezett Magyar Olajművek MOLAJ részvénytársaságot, amelynek részvényei a magyar államkincstár tulajdonában voltak, vegyes Magyar-Szoyjet Társasággá alakították át, olyan módon, hogy a magyar fél átadta a MOLAJ részvények 50%-át a szovjet félnek. A MASZOVOL alaptőkéje 1938. évi árak szerint értékelt vagyontárgyakból adódó 20 millió pengő volt, amelynek fele része a szovjet, fele része pedig a magyar fél tulajdonát alkotta. A szovjet fél az alaptőke ráeső részének (a 10 millió pengőnek) a befizetéseként átadta a MASZOVOL-nak többek között azokat a felszereléseket és anyagokat, továbbá szállítási eszközöket, amelyek a kutatási munkához szükségesek voltak, s importból származhattak, továbbá a magyar-német ún. MANÁT (Magyar-Német Ásványolajművek) részvénytársaságnak a potsdami egyezmény alapján rá szállt összes vagyontárgyát, s a MANÁT-nak az 1940. augusztus 26-ai koncessziós szerződés szerinti minden jogát. Lásd még a [38.] 121. sz. jegyzőkönyv 44. napirendi pontját. A MASZOVOL alapszabályáról lásd a 8170/1946. ME sz. rendeletet (MK. 1946. július 23.), a MOLAJ Magyar Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság alapszabályairól pedig a 8180/1946. ME sz. rendeletet (MK 1946. július 25.). Mintkét alapszabály helyesbítése a MK 1946. augusztus 1-jei számában található. Az egyezmények szövege nem található a jegyzőkönyv mellett. 464