Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

16. 1946. április 5. 61 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a szórakoztatás céljára bérelt helyiségek igénybevétele tárgyában. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Az előterjesztéshez nem járul hozzá. Nem szabad olyan rendeleteket hozni, hogy egy állandó zaklatást és nyugtalanságot okozzunk a gazdasági életben. Nem lehet állandóan elvenni az engedélyeket és a helyiségeket, mert akkor senki nem fog berendezkedni. [Molnár] Népjóléti miniszter: Négy espressónak a betiltását már régen elrendelték. Nem lehet azonban négy meghatározott esetre korlátozni a jogszabályt. Rákosi Mátyás államminiszter: A kérdés nem olyan egyszerű és hozzátartozik a feketézés elleni harchoz. Decemberben még nem lehetett fellépni, mert nem volt semmiféle törvényes jogszabály, akármilyen, a gazdasági életre káros tevékenységet folytatnak. Meg kell mégegyszer vizsgálni a rendeletet, s a következő minisztertanács elé egy olyan javaslatot terjesszen a népjóléti miniszter, amely kivételes — a közgazdaságra rendkívül káros esetekben — alkalmazható legyen. [Molnár] Népjóléti miniszter előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

61 62 [Bárányos] Közellátásügyi miniszter bejelenti, hogy őrlési díj címén 17 milliárd pengő tartozása van, kéri ezen összeg kiutalását. 61 53 700/1946.N.M.III. sz. előterjesztésében a miniszter felemlítette a belügyminiszternek egy jogszabállyal nem alátámasztott rendelkezését, amely szerint néhány Budapesten működött mulató bezárásáról, a helyiségek igénybevételéről intézkedett. Utalt arra, hogy ezeknek a szórakoztató helyiségeknek a működésére sem politikai sem gazdasági szempontból nem volt szükség. Ugyanakkor jelezte, hogy komoly és a demokratikus átalakulás céljait szolgáló társadalmi szervezetek nem rendelkeztek a működésüket biztosítható helyiségekkel, mint mondta az adott időszakban nem létezett olyan jogszabály, amely az ilyen helyiségeknek — az üzleti vagy üzemi célok mellőzésével — a hatósági igénybevételét lehetővé tette volna. Sőt a belügyminiszter által igénybe vett mulatók bérlői kártérítési igénnyel kívántak a kincstárral szemben fellépni. Ezért javasolta egy új rendelet kiadását a szórakoztatás céljaira bérelt helyiségek igénybevétele tárgyában. Előzményéről lásd az 1945. október 15-ei minisztertanács 15., az 1945. október 30-ai minisztertanács 66. és az 1945. november 2-ai minisztertanács 8. napirendi pontját. (DMB mt. jkv. B. kötet 391., 516. és 533.pp.) Az 1945. december 10-én tartott minisztertanácsi ülésen (74. sz. jegyzőkönyv 10. napirendi pont) a miniszterelnök felhívta a belügyminisztert, hogy a bárok, mulatók és más fényűző üzemek jegyzékét 24 órán belül állítsa össze, zárassa be ezeket és készleteiket foglaltassa le. A jegyzőkönyv mellett megtalálható külön lapon olvasható a Miniszterelnökségnek a napirendi ponttal kapcsolatos következő előzetes észrevétele: "A javaslat súlyos etikai kifogás alá esik, amennyiben a lezárt eszpresszókat, pártok és szövetségek részére kívánja igénybe venni, holott ezeket a polgármester felhívására és engedélye alapján építették igen komoly befektetéssel. A javaslat leveendő azzal, hogy nem járul hozzá a Miniszterelnökség." Lásd még a [21.] 104. sz. jegyzőkönyv 69. napirendi pontját. 462