Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

16. 1946. április 5. 31 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát Hajdú Henrik könyvtári igazgató részére a képesítési kellék meglétének elengedése tárgyában. Minisztertanács Hajdú Henrik könyvtári igazgató részére a képesítési kellék meglétét elengedte.

32 32 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. Fodor Antal rehabilitálása, s az V/l. fizetési osztályba rendőrezredessé való kinevezése tárgyában. Minisztertanács dr. Fodor Antalnak rehabilitálás útján az V/l. fizetési osztályba rendőrezredessé való kinevezéséhez hozzájárult.

33 33 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a kéményseprési díjak beszedése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

34 34 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a szövetkezeti hiteligények kielégítése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

35 32 A 175 744/1946.B.M.III-10/2. sz. előterjesztés Hajdú Henrik helyettes fővárosi könytári igazgatónak a képesítési kellékek megléte alóli mentesítését javasolta. Hajdú Henrik (1890-1969) középiskolai végzettséggel rendelkezett. Ibsen és más norvég író számos művét fordította magyarra, a norvég írói akadémia tagja volt. Jelentős kulturális tevékenységet folytatott. Több idegen nyelven beszélt. Eveken keresztül tagja volt a Szociáldemokrata Párt legfelsőbb oktatási tanácsának. 33 A 144 271/1946.B.M.IV-12. sz. előterjesztés szerint dr. Fodor Antal 1914-től Szombathelyen volt rendőrkapitány, 1919-ben a dunántúli Vörösőrség parancsnoka lett. Bebörtönözték, de megszökött és Csehszlovákiában élt, csak 1937-ben tért vissza Magyarországra, s akkor ismételten letartóztatták. 34 A 81 179/1946.P.M.VII. sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy az 1884. évi XVII. tc.-be iktatott ipartörvény módosításáról intézkedő 1922. évi XII. te. 64. §-a kéményseprési díjak beszedését kétféleképpen szabályozta. Községekben az együttesen kezelt közadókkal szedték be, városokban pedig, ha a kéményseprő iparos kívánta, az együttes adókezelés mellőzésével, közvetlenül is beszedhette. A kéményseprő iparosok a községi díjbeszedési előírást nehezményezték, mert csak késve, az adók megosztási kulcsának arányában jutottak hozzá a díjakhoz. Különösen sérelmezték ezt az adott inflációs viszonyok között. Ezért javasolta a pénzügyminiszter a városokra vonatkozó előírások általánossá tételét, azaz a törvény ennek megfelelő módosítását. Lásd az 5580/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. május 21. 35 A 73 972/1946.P.M.IV.a. sz. előterjesztésében a miniszter utalt arra, hogy az 1945. december 18-ai minisztertanácsi ülés (75. sz. jegyzőkönyv - meg kell említeni azonban, hogy a jegyzőkönyvben ilyen tárgyú napirendi pont nem található) felhatalmazta a pénzügyminisztert arra, hogy a szövetkezeti hiteligények kielégítésének meggyorsítása érdekében 4 milliárdos keretben 451