Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

16. 1946. április 5. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: O nem akarja bírálni az ország egyik legjelentősebb pártját. Megelégszik azzal, amit felajánlottak. Reflektálni szeretne még a pártok közreműködésére a minisztériumnál. Semmi kifogása nincs ellene, sőt szívesen veszi. Nagyon sok támadás érte a többi párt részéről azért, mert a Szociáldemokrata Párt megbízottja tűi sokat tevékenykedett a minisztériumában. Kezdettől fogva az az álláspontja, hogy a békeelőkészítés kérdése nem alkalmas pártértekezletre. Törvénnyel biztosított felelősséggel tud nyilatkozni. A pártértekezlet hozhat elő olyan momentumokat, amelynek a nyilvánosságra jutása nem kívánatos. Ezért ott van a külügyi bizottság, amit már össze is hívott. [Nagy] Miniszterelnök lezárja az előterjesztés feletti vitát azzal, hogy a Népszava keresni fogja a megbékélés útját és a külügyminiszternek a fogalmazásban meghatározott elégtételt megadja.

25 Minisztertanács a bejelentéseket tudomásul vette. 29 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról szóló 529/1945. ME sz. rendelet kiegészítése tárgyában.

26 A különböző minisztériumok által az előterjesztés tárgyában hozzá érkezett észrevételek mind azt célozzák, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a feloszlatott egyesületek vagyonának hovafordítása előtt minden esetben az illetékes szakminisztereket meghallgassa, [sic!] Idevonatkozólag csak az a megjegyzése, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának döntése előtt az illetékes minisztereknek a meghallgatása teljesen felesleges és szükségtelen, mert az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Elnöki Tanácsában valamennyi tárca képviselve van és így minden szakminiszternek módjában áll a tárcája körébe eső egyesületek vagyonának hovafordítása kérdésében a kormánybiztosság döntését érdemben befolyásolni.

27 A honvédelmi miniszter észrevétele szerint, arra való tekintettel, hogy a Levente intézmény vagyona nagy részben a honvédség által nyújtott támogatásból keletkezett, indokolt, hogy ezek a javak [a] felszámolás során a honvédséghez kerüljenek vissza. Idevonatkozólag azonban utalni kell az ezt megelőző minisztertanács azon döntésére, amely eleve jogot biztosít a belügyminiszternek arra, hogy a honvédség lecsökkentése során a feleslegessé vált fegyverzetek, ruházatok és épületek a Magyar 25 Horváth Zoltánnak A demokrácia külpolitikája c. cikke foglalkozott — mintegy vitazárásként — a kérdéssel, hangsúlyozva a külpolitikai nehéz gondokat és az elért eredményeket. (Népszava. 1946. április 7.) 26 A Nagy Imre volt belügyminiszter által 1946. február 21-én készített 250 718/1945.BM.IV./14. sz. előterjesztés jelezte, hogy a fegyverszüneti egyezmény (1945. évi V. te.) alapján kiadott 529/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. március 17.) bizonyos kiegészítésre szorult, elsősorban a feloszlatott fasiszta szervezetek vagyonának felhasználását illetően. 27 Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságáról lásd e kötet Bevezetésének 18.p.-jét. 448