Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

15. 1946. április 1. A R. végrehajtása során több, nagy kiterjedésű osztatlan közös tulajdonban lévő, vagy telekkönyvileg és természetben is megosztott, de a valóságban egységes gazdasági kezelés alatt álló mezőgazdasági ingatlant a R. 23. §-ának harmadik bekezdésében

38 foglaltakra tekintettel nem lehetett igénybe venni. Sok ügyben lefolytatott eljárásból megállapítást nyert, hogy egyes ingatlantulajdonosok (földbirtokosok) az előző földbirtokpolitikai rendelkezéseken okulva, ingatlanaikat, illetve ingatlanaik egy részét jó előre gyermekeikre, illetve családtagjaikra íratták át anélkül, hogy a gazdaság egységes kezelésében bármi változás is történt volna. A társtulajdonosok közül az ingatlanon rendszerint az egyik, vagy ami gyakoribb, — itt utalok a haszonbérbeadás utján történő hasznosítás esetére — egyik sem gazdálkodik és életüket rendszerint más munkakörben, a birtokuktól távol élik le anélkül, hogy a jövedelem kézhezvételén kívül az ingatlanukkal bármiképpen is törődnének. A tapasztalat szerint a nép ellenszenve az ilyen birtokosok ellen fordult, s a földigénylő bizottságok az együttesen sokszor többszáz kataszteri holdat kitevő mezőgazdasági ingatlanokat a kiosztás szempontjából egy birtokként vették figyelembe. Tekintettel egyrészt arra, hogy a R.-ben lefektetett elvekkel is ellenkezik az ilyen nagyobb kiterjedésű ingatlanok további fenntartása, tekintettel másrészt arra, hogy a nagyszámú jogos földigénylő részére nincs elegendő kiosztható föld, szükségessé vált a R. 23. § harmadik bekezdésének a javaslat szerint történő módosítása. A 22. § értelmében az ilyen ingatlanokból legfeljebb 100, 200, illetőleg 300 kataszteri hold mentesül a megváltás alól aszerint, hogy a társtulajdonos, társbirtokos között van-e parasztbirtokos, illetőleg a R. 15. §a

39 alapján mentességgel bíró személy. Az erdőkre vonatkozóan a R. 19. §-át

40 azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társtulajdonosokat, társbirtokosokat a 100 kataszteri holdnál kisebb birtokhoz tartozó erdők igénybevétele esetén — a meglévő és visszahagyott mezőgazdasági ingatlanaik beszámításával — legfeljebb összesen 100 kataszteri hold kiterjedésű mezőgazdasági ingatlannal lehet kártalanítani. A társtulajdonosokat, társbirtokosokat — a javaslat szerint — a mentesített terület a megváltás alá vont ingatlanaik tulajdoni arányában illeti meg. Ez 38 A 600/1945. ME sz. rendelet 23. §-ának harmadik bekezdése arról intézkedett, hogy ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan kerül megváltásra, úgy minden egyes tulajdonostársnak joga van az e rendeletben foglalt megkülönböztetés szerint őt illető területre mentességet igényelni. 39 A 600/1945. ME sz. rendelet 15. § kimondta, hogy 300 kat. holdig mentesül az igénybevétel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett - s hogy ennek megállapítása a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának feladata. 40 A 600/1945. ME sz. rendelet 19. § arról szólt, hogy a községi, közbirtokossági és társulati legelők a megváltás alól mentesek, de kimondta, hogy ahol a községi legelőterület a szükségletet meghaladja, a meghaladó területet igénybe lehet venni. Megválás alá került viszont minden 10 kat. holdnál nagyobb erdőterület, amennyiben viszont a megváltás alá került erdő 100 kat. holdnál kisebb birtok tartozéka, a tulajdonost a földalapból megfelelő arányban kártalanítani kellett. 430