Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

13. 1946. március 29. tása és sikereinek fokozása érdekében milyen feladatok hárulnak a társadalomra és magára a köztársasági kormányra. Nem akar belemenni teljes részletességgel, de a reakció elleni küzdelmet egészen világos formában akarja megmutatni beszédében és rá akar mutatni arra, hogy ha a demokrácia ebben a küzdelemben lelankad, akkor az lesz a sors, mint ami a múlt háború után volt, hogy a két nagy dolgozó réteg szembefordult egymással, ahelyett, hogy együtt doglozott volna a demokrácia mellett. Elmondja, hogy miért harcos a mai magyar demokrácia és miért nem tér át már most a legbékésebb eszközökre és miért nem engedi meg, hogy a reakció szabadon szájalhasson, és miért kell most még fegyverrel is harcolni a demokrácia biztonsága érdekében.

2 Kiemeli, hogy a demokrácia érdekében mi a társadalom feladata. Először az, hogy megfelelő türelemmel viselje azokat a nehézségeket, amiket a reakció által hozott a háború és az összeomlás okozott, [sic!] Fontos feladata a mai társadalomnak, hogy elismerje a demokrácia eddigi eredményeit. Bízni kell a demokratikus rétegeknek egymásban. Az együttműködést bensőségessé és öntudatossá kell tenni. A koalíciós kormánynak egyetlen lehetséges útját fogja ismertetni. Beszélni fog azokról a mozzanatokról, amelyek megzavarják a demokráciát, beszélni fog az antiszemitizmusról is. Külpolitikáról is fog beszélni abban a vonatkozásban, amelyben már a Kisgazdapárt legutóbbi értekezletén felszólalt,

3 hogy milyen kapcsolat fűz bennünket a Szovjetunióhoz és mit kell tenni, hogy a Szovjetunió bizalmát és barátságát biztosítsuk magunknak. Tekintettel arra, hogy Jugoszlávia szomszédságában hangzik el ez a beszéd, feléjük akar meleg szavakat mondani. A jugoszláv demokráciával meg fogjuk tudni érteni egymást. Hangoztatni fogja, hogy a magyar kormány el van határozva a két nép közötti jó viszony minden eszközzel való ápolására. Groza román miniszterelnök felé is választ kell adni a már többször felvetett kérdésre, a vámunió lehetőségeiről.

4 Konkrétumot természetesen nem tud mondani, de mégis 2 Lásd a 11. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és jegyzeteit. Másrészt feltehetőleg a rendőrség túlzásokba csapó eljárásaira utalt. Ezekről Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (Európa-História, 1990.) c. visszaemlékezésének A demokrácia szerencsétlensége: a rendőrség (1. kötet 152-156. pp.) című fejezetében már más előjellel, keményen elítélve beszélt az ország különböző területein előfordult, sokszor halálos kimenetelű terror akciókról. Lás még a [11.] 94. sz. jegyzőkönyv 77. napirendi pontját és 70. jegyzetét. 3 Feltehetőleg a Kisgazdapárt vezetőségének, a párt állami tisztségviselőinek, valamint néhány képviselőjének 1946. április 10-én tartott bizalmas pártértekezletére vonatkozott az utalás 4 Groza, Petru román miniszterelnök 1945 tavaszától kezdve többször visszatért a románmagyar vámunió létesítésének gondolatára. így ezt megelőzően egy 1945 novemberében Erdélyben tartott beszéde során is. Az elképzelésnek — az erdélyi magyarság megnyugtatásán túl — messzebb tekintő céljai is voltak. (Lásd e jegyzőkönyv 8. jegyzetét.) Javaslatát később - még 1947-ben is megismételte. Magyar részről a terv kedvező fogadtatásra talált. Dr. Dénes István kisgazdapárti képviselő 1946. február 27-én interpellációt intézett az ügyben az összkormányzathoz. Nagy Ferenc az interpellációra 1946 áprilisában adott válaszában többek között a következőket mondta: „A magyar demokrácia külpolitikájának első elhatározása volt, hogy a szomszéd államok felé bizalmi 362