Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Az új kormány megalakítása, szervei, vezető személyiségei 10
Bevezetés és Földi István 1946. november 8-ától -? Vas vármegyében Safrankó Emánuel 1945. november 3-ától 1947. november 12-éig; 1946. augusztus 30-ától 1947. november 12-éig Szombathelyen is. Pécs városban Münnich Ferenc 1946. június 30-áig majd Boros István 1946. július 1-től 1947 novemberéig. 47 47 Keresztes Mihály (1902-1984) asztalos. 1921-től a Szociáldemokrata Párt tagja. 1937-től 1943-ig ismételten letartóztatták. 1944 októberében belépett a Kommunista Pártba. 1944 decemberétől 1953-ig a törvényhozó testület tagja. Részt vett pártjának központi vezetőségében. A földmívelésügyi miniszter helyettese, a Magyar Nemzeti Bank Mezőgazdasági Hitelintézetének ügyvezető igazgatója volt. Oszip István (1897-1973) géplakatos. 1914-től vett részt a munkásmozgalomban. 19431944-ben ismételten letartóztatták. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek és 1945-1946-ban a Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja volt. Fekete Mihály (1906-1986) géplakatos. 1927-től szervezett munkás, kommunista párttag, többször letartóztatták. 1944-től a törvényhozó testület tagja, 1949-től Pest-Pilis vármegye alispánja, 1950-1956 között Bács-Kiskun megyében a Tanács végrehajtóbizottságának elnöke. 1956 végén a szovjet fegyveres beavatkozás elleni tiltakozásként lemondott tisztségeiről, munkásként helyezkedett el. Karácsonyi Ferenc (1889-1966) ácsmester, 1922-től szociáldemokrata párttag, 1935-től 1944-ig a hódmezővásárhelyi pártszervezet titkára. 1944-ben átlépett a Kommunista Pártba. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. Részt vett pártja központi vezetőségében. 1948-tól 1960-ig a földmívelésügyi miniszter helyettese. 1953-tól 1957-ig a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Kovács Kálmánról lásd e Bevezetés 30. jegyzetét. Földi István (1901-1984) gazdasági cseléd. 1925-től szociáldemokrata párttag. 1942-1944ben állandó rendőri felügylet alatt állt, internálták. 1944 októberétől Kisújszálláson már kommunista párttitkár, a Jászságban földosztó kormánybiztos. Főispánsága után 1949-től több állami gazdaságnál volt igazgató. 1951-től 1953-ig Zsámbékon és Pilisvörösváron tanácselnök, 1954-től 1962-ig a zsámbéki hengermalom igazgatója volt. Safrankó Emánuel (1890-1965) molnár. 1908-tól a Szociáldemokrata, 1919-től a Kommunista Párt tagja. A Tanácsköztársaság után a csehszlovák kommunista mozgalomban vett részt, 1924-től 1930-ig a csehszlovák parlament tagja. Többször letartóztatták. 1930-ban a Szovjetunióba emigrált. Moszkvában elvégezte a Vörös Akadémiát. 1945-ben visszatért Magyarországra, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1947-től külügyi szolgálatba került, több országban követ volt. Münnich Ferenc (1886-1967) jogász. Orosz hadifogságban, 1917-ben csatlakozott a Kommunista Párthoz. 1919-ben a magyar Vörös Hadsereg politikai biztosa, a Vörös Őrség parancsnoka volt. Németországban, a Szovjetunióban, majd Spanyolországban élt, részt vett a spanyol polgárháborúban. A második világháború idején a szovjet hadseregben szolgált. 1945-ben hazatért. 1946-1949-ben a budapesti rendőrkapitányság vezetője volt. 1950 után Helsinkiben, Szófiában, Moszkvában illetve Belgrádban volt magyar követ. Jelentős szerepe volt az 1956-os forradalmi megmozdulás leverésében. 1956 novemberétől a fegyveres erők minisztere, belügyminiszter, 1958-tól a Minisztertanács elnöke volt. Boros István (1891-1980) tanár. 1918-ban orosz hadifogságban csatlakozott a kommunista mozgalomhoz. Hazatérése után tanárként dolgozott. Többször letartóztatták. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1948-ban külügyi szolgálatba lépett. 1949-től 1960-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumának igazgatója volt. 34
