Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

12. 1946. március 22. van kötve, hogy át kell venni 5 millió tonna gyapjút, és azt fel kell dolgozni. Ebbe nem lehet belemenni, amikor még nem teljesítettük esedékes kötelezettségeinket. Szakasits Árpád államminiszter. Ez a terminustól függ. Iparügyi miniszter [képviseletében Kelemen államtitkár]: Kéri az előterjesztés akként való módosítását, hogy csak a vegyes bizottság életrehívását tartsa fenn. Szénhiány is nagyban fokozta az ipar kielégítő alimentálását. IGerő] Közlekedésügyi miniszter: Bizonyos kérdéseket feltétlenül tisztázni kell, hogy világosan lássunk. Az orosz-magyar árucsere egyezményt 1945 augusztus végén kötöttük meg. Az oroszok részéről beígért anyagok befutottak és azóta is folyamatosan jönnek tovább is. A magyar textilgyárak azonban még egyetlen méter árut sem szállítottak le. Azzal védekeznek, hogy konkrét egyezmény megkötése még nem történt meg. Az oroszok álláspontja az, hogy gyártsanak a magyar gyárak, s el fogják fogadni a végleges szerződés szövegét. Ennek ellenére nem gyártottak. Jött a szénhiány. Az igaz, hogy voltak nehézségek, de a szabadpiac számára gyártottak tovább is. Azóta már kaptak szenet is, de semmit nem teljesítenek. Itt valami baj van. Az egyezmény még nincs aláírva mondták a gyárosok. Ennek a huzavonának a célja, hogy a még megmaradt 20%-ból 10%-ot ismét lekunyeráljanak az államtól. Ennek pedig politikai vonatkozása is van. Meg van győződve arról, hogy ha valamit teljesíteni tudnánk, engedékenyebbek lennének a további határidőben. De a gyárak nem teljesítenek, mert ez jó üzlet számukra. Az egész szovjet-magyar kereskedelmi egyezmény kérdése nem csak textil, hanem a többieknél is hasonló a helyzet. [sic!] Más relációban, mint pl. magyar-román és magyar-cseh vonalon, előszállításban vagyunk.

50 Itt nem csak arról van szó, hogy nehézségek vannak, mert akkor ennek más relációban is érvényesülnie kellene. Nincs ellene a vegyes bizottság kiküldésének. A március 31-ei dátumot el kell fogadni és meg kell mondani, hogy amennyiben nincs teljesítés, következményei lesznek. Szakasits államminiszter: A március 31-ei dátumot nem tudjuk betartani. Ki van zárva, hogy ezt vállaljuk és aztán ne tudjuk teljesíteni. Ez sokkal súlyosabb következményekkel járna. Javasolja, hogy az Iparügyi Minisztérium kapjon felhatalmazást, ha valamilyen szabotáló jelenségek merülnének fel, akkor tegyen javaslatot a textilgyárak állami kezelésbe vételére, vagy hatósági biztos kirendelésére. Olyan terminust kell kérni, amit be is tudunk tartani. Inkább előbb teljesítsünk. Ha minden erőnket megfeszítjük, akkor máris tudunk szállítani. A járható útnak azt tartja, hogy a vegyes bizottság által kérni kell a 50 Magyarország 1945. július 20-án Romániával kötötte meg az első ideiglenes árucsere egyezményt, (amelynek megújítására éppen ebben az időszakban került sor) majd augusztus 16-án aláírták a magyar-csehszlovák áruforgalmi egyezményt. E szerződésekkel kapcsolatos szállításokra utalhatott Gerő Ernő. 346