Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

12. 1946. március 22. 24 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát Jaut Rezső rehabilitálása és a VI. fizetési osztály 3. fokozatába való kinevezése tárgyában. Minisztertanács Jaut Rezső rehabilitálásához és a VI. fizetési osztály 3. fokozatába való kinevezéséhez hozzájárult.

28 25 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. Szent-Györgyi Pál [segédfogalmazó] rehabilitálása és a VII. 3. fizetési osztályba való kinevezése tárgyában. Minisztertanács dr. Szent-Györgyi Pál rehabilitálásához és a VII. fizetési osztály 3. fokozatába való kinevezéséhez hozzájárult. 26 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a szolgálati- és munkabérviszonyból származó jövedelmek adóztatásáról szóló 11 620/1945. ME sz. rendelet módosítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

29 Lásd még a [16.] 99. sz. jegyzőkönyv 29., a [24.] 107. sz. jegyzőkönyv 61. és a [26.] 109. sz. jegyzőkönyv 63. napirendi pontját. 28 A még Nagy Imre által készített 270 666/1946.B.M.IV/12. sz. előterjesztés előadta, hogy Jaut Rezső (1885-?) huszártisztként harcolt az első világháborúban, 1919. január l-jén védőr-őrnaggyá nevezték ki, 1920-ban a rendőrség kötelékébe lépett át. A győri rendőrkapitányságon őrszemélyzeti parancsnokként teljesített szolgálatot. 1926-ban liberális gondolkodása és felesége zsidó származása miatt elbocsátották. 1938-ban katonai szolgálatra behívták és a rimaszombati városi és járási kapitányság katonai közigazgatási parancsnokságát bízták rá. Zsidó- és kommunistabarátsággal vádolva feljelentették és a honvéd haditörvényszék 14 napi fogházbüntetésre ítélte. 1940-ben rendőri szolgálatban a sárvári szerb internálótábor parancsnokságával bízták meg. 1942-ben a korábbi feljelentés alapján a honvéd hadtestparancsnokság megfosztotta katonai rangjától, ezért állásából elbocsátották. E sérelmek jóvátételeként rendőr alezredessé való előléptetését és nyugdíjazását javasolta a miniszter. 29 A 11 620/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. december 7.) úgy intézkedett, hogy a munkáltató a munkabér után járó adókat a fizetéstől számított három napon belül volt köteles befizetni. Ez a határidő azt a célt szolgálta, hogy az államkincstár, illetve a község (város) az adót mielőbb megkaphassa és hasznosíthassa. A rendelet kiadásakor azonban még nem számoltak a pénz vásárló erejének egyre gyorsabb romlásával, azzal sem, hogy a kollektív szerződések bevezették a fizetés egy részének természetbeni juttatását, továbbá hogy a nagyobb vállalatok szinte nap mint nap juttatásokat, segélyeket nyújtanak dolgozóiknak. Mindez — a rendelet értelmében — azt jelentette, hogy a munkáltatónak szinte naponta kellett az adók lerovása végett a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) megjelennie. Ez a községi adminsztrációt is megterhelte. A 82 010/1946.P.M.V1I. sz. előterjesztés ezért javasolta az említett rendelet módosítását olyan értelemben, hogy a munkaadónak hetente csak egy alkalommal kellett befizetnie ezt az adót. Nincs tudomásunk a rendelet kiadásáról. 335